Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)
Bevezetés - 3. §. A magyar liturgia történetének felosztása
mészetes következménye a magyar protestáns egyházak egyetemes ügyek elrendezésére történt tömörülésének. A magyar liturgia tartalmi és alaki változásait tehát külön fogjuk tárgyalni minden egyes században. A hol a római egyház is megengedte a magyar nyelv használatát, ott ennek történetére is kiterjeszkedünk. Az a szándék vezet, hogy a magyar nyelvű istentiszteleti alakok közül egy se maradjon históriai ismertetés nélkül. Hogy pedig ez keresztülvihető legyen, a tárgyalás menetéül az egyes istentiszteleti elemeknek egyenként való ismertetését választottam. E szerint a magyar liturgia története szólni fog a magyar keresztyén istentiszteletnek a protestáns egyházakban található minden alkotórészéről és mindazon magyar nyelvű alkotórészekről, a melyek a római egyház kultuszformáiban helyet foglalhattak. A felosztása pedig öt csoportot képez : L rész : A magyar liturgia története a reformáczió előtt. II. rész : „ III. rész : „ IY. rész : Y. rész : „ és kötözés, ujabban „bűnbocsánat hirdetés 0 formulája. Házasságkötésnél az esküminta stb. Mindezek határozott és egyetemesen kötelező formulát kivánnak. Ide sorozható volna még a rendes istentisztelet végén az áldás hirdetése is. a XVI. a XYII. a xvm. a XIX. században.