Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

II. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió századában 1526–1600 - I. szakasz: A protestáns egyházak szertartásai - 28. §. A prédikáczió

Fordításaink közül az első kettő a római egyház, a többi pedig a protestánsok használatára készült. Ez utóbbiak négy tudós reformátor nevét őrzik, a kik közül Erdősié volt az első hazánkban nyomtatott biblia. Könyv is csak egy jelent meg előtte, ugyancsak Erdősinek a grammatikája. Heltai bibliája részekre van osztva és oldaljegyzetek kisérik. Melius a fejezeteket versekre is felosztotta. Nagy önállósággal végzett munkáját világos magyarázó jegyzetekkel látta el. Félegyházi Tamás újszövetségét Gönczi Kovács György superintendes osztotta versekre, meghagyva a fordító hit- és erkölcstani jegyzeteit, a ki a nyomatás ideje alatt 1586 jún. 16-án hunyt el.

1 Károlyi a teljes Szentírást adja az apokrifus könyvekkel együtt. A mint Sz. Molnár Albert előszava mondja, sok imádság mellett készült; Károlyi többször fohászkodott fel „csak Isten addig éltessen, mig ez bibliát kibocsátsam, kész leszek meghalni és a Krisztushoz készülni". Az úr által meghallgatva, boldogan is írja olvasóihoz : Szabad mindennek az Isten házába ajándékot vinni, egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket. Én azt viszem, a mit vihetek, t. i. magyar nyelven az egész bibliát". Ajándéka ma is kedves, emlékezete kegyelettel áldott. 28. §. A prédikáczió. 1. Zsinati intézkedések. A prédikáczió bár első rúgó volt a reformáczió terjesztésében, a zsinatok közül mégis csak a hatodikon, az erdődi második zsinaton képezi intézkedés tárgyát, 1555-ben. Mivel a prédikátor egyéniségén, ennek hitén, beszédének erején és életének tisztaságán fordul meg a prédikáczió hatásos vagy hatástalan volta, — a zsinat több pontban foglalkozik a lelkipásztorok tisztével és életével.

2 Mindjárt az első czikk kimondja, 1 Balogh Ferencz : A magyar prot. egyháztört. részletei. 163. old. 2 Ezzel foglalkozott már az 1549-ben tartott első tornai zsinat is, a mint azt Geleji Katona István Páriz Pápai és D. Ember Pál feljegyezte, de a pontok még eddig elő nem kerültek.