Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

II. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió századában 1526–1600 - I. szakasz: A protestáns egyházak szertartásai - 25.§. Az istentisztelet berendezése

•nagy szerep jutott: A szakadás a szászok között kezdődött Erdélyben, 1557-ben. Onnan jött át a magyarországi részekre az 1559-iki vásárhelyi, medgyesi, az 1561-iki kolozsvári, nagyváradi és debreczeni zsinatok után. A liturgiái szétválás csak később követte a hittanit és ezt sem annyira a főistentiszteletben, a melyben mindkét fél közös énekeket használt és a melyben a prédikáczió keretében bármely hitbeli felfogás érvényesülhetett, hanem a sakramentumok kiszolgáltatásában és más szertatásokban kezdődött az eltérés. Mindkét fél különös tisztelettel viseltetett annak a reformátornak intézkedései iránt, a kinek hitbeli nézeteit osztotta. Ez természetesen a szertartások berendezésénél is éreztette hatását, bár e tekintetben hazánkban meglehetős Önállóságot találunk. Kultuszformáinkat e században inkább a természetes és Önálló megfontolás, mint a külföld utánzása hozta létre. 25. §. Áz istentisztelet berendezése, A reformácziónak első dolga volt a római miseáldozat megszüntetése. Zwingli ezt kettéválasztotta. A tanítóelemből alkotta meg a főistentiszteletet, a mely a gyülekezeti éneket sem fogadta be egészen a XVI. század végéig. „Morém cantandi ni ultis de causis ecclesia Tigurina non recepit : tempus sacris destinatum coetibus, duntaxat auscultationi verbi Dei et precibus iinpendens, Interim tarnen moderatum Cantum, sive publice in coetibus sacris fiat, sive privatim donii, nequaquam improbat." A misének az írásból vett elemeit azonban Zwingli szigorú konzervativizmussal tartotta meg az úrvacsora kiszolgáltatásánál, a melyet ő csak a nagy ünnepek alkalmával engedett meg. Zürich az istentiszteletben ily sorrendet állapított meg : 1. Ima. 2. Miatyánk. 3. Prédikáczió. 4. Bűnvallás. 5. Könyörgés. Luther a prédikáczió helyére nézve eleintén ingadozott ; először az istentisztelet elejére tette, csak később helyezte az evangélium után. a mint e helyen azután állandósult is az