Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

I. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió előtt - 16. §. A passiók és siralmak

eszközei. Olvasásnál pedig csak a mélyebben gondolkodó emberekre bírnak értékkel és haszonnal. Az olvasás könnyítésére szolgáló jegyzetek Toldy Ferencztől származnak. Idvezíténknek kénjárói való írás. A Debreczeni kódexből. I. Uronk Jézusnak kénjának kettő vala eredete : első : zsidóknak irégységök, kik reá azért irégykednek vala, hogy Lázárt ő negyednapi halattaiból feltámasztotta vala. Minekokáért zsidók kezzül sokan hittek vala őbenne : azért irégységre indulván, három tanácsot tartának őreája : első tanácsot siketvasárnapon, mint szent János írta könyvének tizenegyed részében, holott azt mondá Kayphás : Alkolmas tinektök, hogy egy embör meghaljon az népért, hogy az népek mind el ne vesz szenek. Másod tanácsot tartának verágszombaton, holott elvégezék, hogy nem csak idvezíténk Jézust, de még Lázárt es megölnék, miért őérötte hisznek vala a népek őbenne. Harmad tanácsot tartának nagyszeredán, mely napon-es Júdás közikbe mene, mert ördögi mestörségnek miatta megtudta vala, hogy egyben gyüleköztenek volna. Azért monda őnekik : Mit akartok ennököm adni : en Utet tinektök árulom. Ok kedeglen ottan harmic 1 ezüstpénzt igérének őneki. Ó átkozott Júdás, nemes aszszonyonk Mária még aranypénzt-es többet kért volna Magdalnától, avagy ha ő nem adott volna, munkájával-es megkereste volna ; lia kedeg meg nem lelte volna, még-es többet kuldult volna. Másod eredete Ivrisztosnak kénjának vala Júdásnak telhetetlensége. Mert mikoron a kicsended

2 Effren nevő városkából, hova a zsidóknak előtte ment vala, megtért volna, es verágszombaton poklos Simonnak házánál vacsorállnék, Márta a nagy szeretetből, melyvei idvözíténk Jézost szereti vala, szolgál vala, az ő huga kedeg, Magdalna, drágalátos kenetőt, lábainak könyhullatásával meg-meg1 harminc. "

J kicsinyded.