Raffay Sándor: A hellenismus és a philonismus kosmogoniája. Budapest 1900.
VII. Fejezet
43 A HELLENISMUS ÉS A PHILONISMUS K0SM0G0NIÁJA. hez ; más része pedig változik, bár nem a helyét illetőleg, hanem inkább, hogy növekszik. A melyek hajtásokat növelnek, részben fattyúhajtások at hoznak vad gyümölcsökkel és az állatok eledeléül szolgálnak, a melyek pedig megnemesedtek, melyek gondját és ügyeletét a földmívelés végzi, az embernek, a legnemesebb teremtménynek szolgálnak élvezetére. De az élettelen és az élő teremtményeket nem ugyanazon módon osztja szét. Ugyanis némelyek ezek közül oktalanok, mások értelmesek. Ezeket is mind elosztotta ; az oktalanokat vadakra és szelídekre, az okosakat halandókra és halhatatlanokra. A halandókat is megint két részre osztotta, melyek egyikét hímnek, a másikát nőnek nevezte. Az élők minden egyéb nemét is hím és nőneműre osztotta. Minden osztálynak megvolt pedig a maga szükséglete is, a melyek szerint szétoszolnak részint szárazföldiekre, részben vízben élőkre, a vízbeliek pedig szintén vagy szárnyasokra, vagy szárnyatlanokra. Ily módon teremtette az Isten az ő mindeneket megosztó logosa által a világot, miután a mindenség alaktalan és formátlan anyagát és a belőle kivált négy világelemet és az ezekből képződött élőlényeket és növényeket elosztotta." 1 Mint Ssojioc = kötelék pedig nem egyéb a logos, mint a világban örökké élő és mindeneket összetartó, egészbe fűző világtörvény, avagy világiélek (stoa). E kapocs, e kötelék tartja össze az elemekből álló és alkotott világegyetemet s teszi azt jól rendezett egészszé. Philo logosa a héber theokratikus képzetek közül a debar (inemra) Jahve és chokma keveréke. A chokmát maga Philo is értékesíti. A bölcseség szerinte Isten egyik főtulajdonsága, mert bölcs elgondolás nélkül semmi jót sem lehet létesíteni. De a bölcseség még nem azonos a gondolkodással, mert a gondolkodás lehet bölcseség nélkül is, de a bölcseségre gondolkodás nélkül sohasem jutunk. Azért is a bölcseség a lógósnak csak egy része, azaz, hogy épen úgy tulajdonsága, mint magának az Istennek is tulajdonsága. Ezért mondja Philo, hogy a világ atyja Isten, illetve a logos, anyja pedig a bölcseség. 2 1 III. 31 1. Quis rer. div. her. 27. M 492. P 499-500.^ s ... ó /.o'foí . . . TcctTYjP jxïv ó vevvrçaaç to'v xóafiov, |A-f)Trjp OS ír t sotpía, t^ à;rsTs>.s3vW) tô nâv ... I 283. Quod deterius potiori insid. soleat. 16. §. M. 202 P. 165.
