Raffay Sándor: A hellenismus és a philonismus kosmogoniája. Budapest 1900.

V. Fejezet

A HELLENISMUS ÉS A PHILONISMUS KOSMOGONIÁJA. 33 3. §-ban kifejti, hogy az Isten fogalmából az alkotást kizárni nem lehet.

1 Az alkotás fogalmában pedig benne rejlik az a természetes következmény is, hogy Isten a. megteremtett világot nem hagyta magára (deismus), mintha többé nem törődnék vele, vagy nem alkotna benne, hanem folytonosan fentartja, rá gondot visel, sorsát szakadatlanul intézi. „A ki mindent alkotott, a világ atyja, tartja fenn és együtt az eget és a földet, a vizet és a levegőt és mindent, a mi azokból való." 2 „Mert valamint a kocsis (ijWjyoç), a szekér, a kormányos a hajó fölött, úgy áll minden fölött a létező, a testek és lelkek, a tenyészet, a beszéd, az angyalok, a föld, a levegőég, a mennybolt, a látható erők, a láthatatlan természet és minden látható és láthatatlan dolgok fölött. Mert mind az egész világ tőle függ, önmagához csatolta és kormányozza a nagy természetet." a A zsidó és görög gondolkodás és világnézet keverése, a hit és okoskodás váltakozó uralma így sodorja Philót a legellentétesebb nézetek s elméletek szeszélyes hullámzásába, a melyből kifolyólag a tulajdonság nélküli, megismerhetlen és megnevezhetlen absolut Istennek már a mindentudóságáról, mindenhatóságáról, bölcseségéröl stb. szintén beszél. De mégis nem tudja a végső következményt levonna nélkül, hogy minden erejével ne igyekezzék a teremtés, feni tartás, gondviselés és általán a kölcsönhatás képzetét legalább fogalmilag távoltartani attól a mérhetlen magasságban székelő Istentől, azért is többször kijelenti : „Az Isten ok és nem szerv. A mi pedig lett, a közeg által ugyan, de a mindenek okától lett. " 4 De bármint okoskodjék, végeredményül megmarad az ősi bibliai tan, hogy Isten teremtette és tartja fenn az egész világot. 1 Philo szava erre a TO notsïv = az alkotás A magyar szó az e fogalomban rejlő eredeti gondolatot teljesen kifejezi, mert nem egyszeri, pillanatnyi, hanem hosszasan, sőt szakadatlanul tartó munkásságot jelöl Istent csak az ilyen folytonos, soha meg nem szűnő hatás illetheti meg. 2 IV. 233. De vita Moyses" III. 31. §. M. 171. P. 688. 3 III 247. De somm. I. 25. §. M. 644. P 588. 4 I. 228. De Gherub. 35. §. M. 161 P. 129. 2