Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.

II FÜZET A POZSONYI VÉRTÖRVÉNYSZÉK ÁLDOZATAI 1674-ben.

Í8 —

megidézésre, aláirt a téritvénynek, melyben hivatala végleges letevésére kötelezte magát 1674. május hó 10-én.

47. Benkovics vagy Binovicz Zakariás, viski ágostai hitvallású lelkész Hont vármegyéből. Megjelenvén a törvényszék előtt, aláirt azon téritvénynek, mely szerint, hogy az országban bent maradhasson, hivataláról való lemondásra kötelezte magát 1674. május hó 10-én.

48. B ere ez ki Péter, mező-szen tgyörgyi református lelkész, Zala vármegyében, később kis-uniami lelkész és senior Somogy vármegyében.

49. Beregszászi István hanvai református lelkész, Gömör vármegyéből. — Született 1630-ban. Tanult Debreczenben, hol 1648-ban találtatik először beirva a neve a főiskolai anyakönyvben. Ember Pál szerint 1669-től fogva 1672-ig losonczi lelkész volt, honnan Hanvára vitetett el, helyét pedig Losonczon Csúzi Cseh Jakab töltötte be, — Nem a lázadás miatt, - mint önmaga Írja, — hanem a vallás ügyében ő is megidéztetett, 1674. február 24-én, hogy azon év már- czius 5-én a rendkívüli törvényszék elé álljon Pozsonyban. Megjelenvén ott, ápril 4-én fő- és jószágvesztésre Ítéltetett s szinte két hónapon át fogságban tartatott, és minthogy lelkiismerete tiltván, a térit- vények közül, melyekkel unszoltatott, egyiknek sem irt alá, Kapuvárra vitetett nyolczad magával, s ott a legundokabb börtönökbe vettetett, hol 1675. június elejéig sanyargattatok, különféle kínzások alá vettetett, mígnem végre egy év és egy hónap elteltével szeretett hazájának földjéről elvitetett Grátzbe, hogy onnan Nápolyba^ igás barom módjára hajtatván, gyalogosan, a gályákra eladattassék 1675. július hó 1-én Triesztben szak állá tói, ruháitól, pénzétől megfosztatván, három egész napon ke-