Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.
I FÜZET A POZSONYI VÉRTÖRVÉNYSZÉK ÁLDOZATAI 1674-ben.
42 királyi városok szuperintendensi hivatala a Wagner Márton szuperintendens s bártfai lelkész halála által üresedésben volt és még be nem töltetett. Köviről két évi hivataloskodása után Teplára és onnan Radványba, Zólyom vármegye egyik mezővárosába vitetett lelkészül. Itt érte a Pozsonyba 1673. szeptember 25-re megidéztetés. Ő is, mint legtöbben, eltántorodott, sem hogy szenvedjen a Krisztus evan- gyéliomáért, inkább aláírta a kiköltözők számára készített téritvényt 1673. október 6-án, s ennek értelmében a hazából kibujdosott. Egy ideig Brégában, azután Boroszlóban tartózkodott. Végre Lengyelországban Bajonowában rektorságot nyert. Midőn 1683-ban a béke s nyugalom némileg helyreállott az országban száműzetéséből visszahívták a radványiak, de a kiknél nem sokáig maradt, hanem innen elment Lőcsére, a csehajkú gyülekezet lelkészéül, s mint ilyen halt meg 1706-ban. Müveinek száma tizenhárom. 29. Suhajda Mátyás varinai ágostai hitvallású lelkész, Trencsén vármegyében. Ez megtagadta hitét már a megidézés utáni hatod napra s letette az uj katholiku- sok hitfomáját 1673. szeptember 30. Nevéből némely történészek szerint önmaga csinálta, mások szerint társai alkották eme mondatot, felkiáltó alakban: „Ah Judás!“ További sorsa ismeretlen. 30. M. Tarnóczi Márton, divék újfalui ágostai hitvallású lelkész és szuperintendens. Született Beczkón, Trencsén vármegyében. Szülei a tudományos pályára szánták és a felőle táplált reményeket be is töltötte. Elvégezvén tanűlását a hazai iskolákban, kiment Németországra, Wittenbergbe és ott tanúit 1648-ig. Itt 1646-ban tartottXegy vitatkozást: de pseudophilosophia caco- doxorum et sobria philosophia orthodoxorum“, 1648-ban ismét vitatkozott ]ilyjárgy felett: „de theclogia hetero- doxa et orthodoxa.“ Mind a kettő megjelent nyomtatásban, negyedrét alakban. A következő 1649-ik évben, mindjárt a
