Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.

III FÜZET. AZ UJ KATOLIKUSOK HITFORMÁJA, VAGY A MAGYAR ÁTOKMINTA

— 43 —

II. Vallást teszünk róla, hogy a pápa feje az egyháznak és hogy a,z nem tévedhet.

E czikkely tartalmával vessük össze a következő idézett helyeket: «Miről van szó, midőn a pápa fősébe forog kérdésben? Hogy lehető legrövidebben szóljak: a keresztyén- ség fejéről.» (Bellarmin: De Romano Pontifice. 2. §. Praefat.) Továbbá: «A pápa, midőn az egész egyházat tanitja, azon dolgokban, melyek a hitre tartoznak, semmi esetben nem tévedhet», mondja szinte Bellármin jezsuita idézett művében. (Meghalt 1621-ben). — Ismét továbbá Costerus Fe- rencz jezsuita (meghalt 1619-ben) igy nyilatkozik: «Bárki üljön a megboldogult Péter székében, akár kegyes, akár istentelen, akár tudós, akár tudatlan, akár nemes, akár nemtelen, ha hivatalosan nyilatkozik, annyi, mintha a Krisztus szólana.» — Valenciai Gergely jezsuita pedig (meghalt 1602-ben) határozottan kifejezi, hogy «a pápa legfőbb és csalhatatlan biró, még ha egyéniségét illetőleg csekély tudomány nyal bírna is.» X. Leo Pápa 1520-ban Luthert száműző bullájában igy szól: «a szent római pápák, a mi elődeink, canonaikban, vagy határozataikban soha nem tévedtek.» — Idevonatkozik még egy római katho- likus írónak, ki Dallas: Jezsuitákról szóló iratainak fordítója és magyarázója, ezen nyilatkozata: «a pápa, mint ember,

magánéletviszonyainak sokféleségében, kűlviszonyai kezelésében és mint fejedelem, állama kormányzatában, mint egyéb ember, tévedhet; sőt egyik balfogást a másikra halmozhatja ; de ha az egyház közvéleménye mellett valamely hitczikk felett ajkát megnyitja, ezen határozatában tévedhetetlen, sőt akkor sem téved, ha különben teljes eszte- lenség által lebilincselve és a legaljasabb szenvedélyek rabszolgája volna is» -— Hasonlóképen Perrone (Praelect. Theol Tom. II. Edit. 1842.) s más római katholikus irók is azt állítják, hogy a pápa, midőn «ex Cathedra Petri»