Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.
III FÜZET. AZ UJ KATOLIKUSOK HITFORMÁJA, VAGY A MAGYAR ÁTOKMINTA
44 — beszél: semmi esetre nem tévedhet; jóllehet bővebben nem fejtegetik, hogy mikor beszél a pápa «ex Cathedra Petri»?! — A római pápa csalhatatlanságát megállapító dogma 1870. julius 18-án fogadtatott el a római zsinaton 538 szóval 2 ellenében, és proclamáltatott 1870. julius 19-én. A dogma veleje ide megy ki: «Isteni tekintélylyel kijelentett hitágazat az, hogy a római pápa, ha ex cathedra, azaz : az ó' legmagasabb pásztori és tanítói tisztét teljesítve, az ő isteni és apostoli tekintélyénél fogva egy az egész egyház által elfogadandó s hitre vagy erkölcsre vonatkozó tant nyilvánit: a szent Péternek tett isteni Ígéret erejénél fogva, ugyanazon csalhatatlansággal can felruházva, melyet az isteni Megváltó az ő egyházának adni akart, midó'n a hitre és erkölcsre vonatkozó tudományt adta. Ennélfogva e nevezett római pápa tanai természet szerint csalhatatlanok.» E tétel után aztán, szokás szerinti átok mondatik mindazokra, a kik ezt el nem fogadják, vagyis nem hajlandók egy nyomorult embert isteni tulajdonokkal felruházni. (M. prot. e. és isk. Figyelmező. Szerkeszti és kiadja: Révész Imre. 1870. 465. lap.) — Valyon a római katholikus irók, kik 1869 előtt Írtak a magyar átokmintáról s annak minden tételét a gályákra Ítélt lelkészek és tanítók által koholtaknak állítják: mit szólnak most a dologhoz, midőn látják a II-dik tételnek a vatikáni zsinat által szentesítését?! III. Vallást teszünk róla s meg vagyunk győződve, hogy a római pápa helytartója a, Krisztusnak és hogy teljes hatalma van arra, hogy saját tetszése szerint megbocsássa vagy megtartsa minden ember vétkeit és kárhozatra, vesse s kiátkozza a kit akar. E tétel tartalmát igazolja Asorius János olasz jezsuita és hires szónok eme nyilatkozata: «A pápának szabad, ha a szellemi jóllét azt kívánja, a fejedelmeket, királyokat és császárokat letenni, és az olyan urakodókat, kik a jezsuita
