Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.

II FÜZET A POZSONYI VÉRTÖRVÉNYSZÉK ÁLDOZATAI 1674-ben.

— 158 —

vérengezés adta elő magát, mivel a katholikusok a templomot megrohanták Horvát István vezetése alatt, ki azonban az elő rohant parasztok által agyon veretett. Ezért a kántor, orgonista és ha r au gozó fel akaszt attak. Túra luk án sokan nyársba vonattak, kerékbe törettek, felnégyeltettek. Pilárik szerencsésen megszabadult és elment Boroszlóba, hol egy keztyíísnél tartózkodott 12 napig. 1673-ban elutazott Boroszlóból és Zittauba ment. Külföldön tartózkodása daczára megidéztetett a pozsonyi vértörvényszék elé 1674. Márczius 5-re (Sárospataki Füzetek. I86á. év 670. lap). Haza jött-e vagy nem? bizonytalan. Annyit tudunk, hogy 1674. April 14-én Neusaltzra, onnan 1675-ben Bauczenbe ment. 1678-ban a wittembergi hittudományi kar bizonyítványt adott számára. Halála évét nem tudjuk. 8 irodalmi müve ismeretes. A »Dávid hárfája« czimü munkáját cseh nyelven, hatot latinul, egyet pedig tótul irt. mely 1666-ban Zsolnán jelent meg.

476. P i 1 á r i k István János, modori ágostai hitvallású lelkipásztor. Született 1644-ben Matzdorfon a Szepességen. Háromszoros száműzetést és súlyos betegségeket szenvedett. Ifjú korában sok nélkülözésekkel küzdött, mivel szülei sok hányattatások és száműzetések miatt nem segíthették őt tanulói pályáján. De mégis Isten segélyével szerencsésen bevégezte iskolai és egyetemi pályáját s ekkor Ticzius Dávid pozsonyi lelkész ajánlatára Nagy-Szombatba hivatott a cseh ajkú gyülekezet lelkészéül. Majd következett az üldözés ideje, mely alatt súlyos próbára volt téve hite. Lelkészi hivatala gyakorlásában Gajári Péter jezsuita megakadályozta. 1671-dik évben Karácson előtt nehány nappal a jezsuiták követelték a templom kulcsának átadását, de mivel megtagadták,