Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.
II FÜZET A POZSONYI VÉRTÖRVÉNYSZÉK ÁLDOZATAI 1674-ben.
XIV Midőn 200 év előtt a reformáczió elleni dühöngés a női természetet, is kiforgatta alapjából, egy Forgács Mária grófnő, egy Báthori Zsófia, fejedelmi özvegynő, rakásával zárták be birtokaikon a protestáns templomokat, űzték el, vagy vetették börtönbe a prédikátorokat, némitották el az igét és tudományt Sáros-Patakon és másutt: szebb kor derültével visszahelyezkedett a női természet eredeti jellemébe, s a részvét finom érzetével a vér és a könny tanúinak neveit a hálás utókor elé ragyoghatja. I. Mi volt az a gyászévtized? A 17-ik század 2-ik felében Európaszerte az önkényuralom politikája akarta sírba dönteni hazánkban is úgy az alkotmányos, mint a vallásos szabadságot. I. Leopold királyt idegen tanácsadók: Kottal, Heister, Lobkovicz, Hocher és Volkra grófok, bárók, herczegek környékezték, az általuk szőtt terv szerint felfüggesztették Magyarország alkotmányát, Ridegen kormányzót neveztek ki (Ampringen Jánost) Pozsonyban, ugyanoda rendkívüli törvényszéket (delegatum*judicium) állítottak fel büntetni a felszólalni, vagy önvédelemre felkelni merőket. Minden igaz magyar, valláskülönbség nélkül, megrendült az ország sorsa felett. Az önvédelemre szövetkezeiteket vérpadra hurczolták s elhatározták a pro- testántismus kiirtását is, egy új módon : a lelkészekfelné- mitásával. Mint lázadás részeseit a pozsonyi Vértörvényszék elé idézték mindnyájukat. Legsúlytolóbb volt a 3-ik (vagyis egyetemes) idézés 1674. márczius 5-re. A 700 protestáns lelkész közül 336 jelent meg, a többi előre elbujdosott. Hogy a politikai vád — a lázadásban részesség — csak ürügy volt, bizonyítja, hogy a rájuk kimondott halálos ítélet, alól felmentették, ha hivatalaikat vagy evan- gyéliomi hitöket elhagyják. A kik ezt nem tették, ártatlanságuk érzetében, azokat a legembertelenebb kinoztatá- sok által akarták arra kényszeríteni. E szomorú üldözés korszaka a gyászévtized. (1671—1681.) > II. Kik voltak a hitvallók, mtt s hol szenvedtek ? Hat setét várbörtön: Sárvár, Kapuvár, Eberhard (Pozsony mellett), Leopold vár, Berencs (Nyitra vármegye) és Komárom voltak tanúi annak, mit állottak ki 200 év előtt az UR szelíd és művelt szolgái a kínzóktól! Berencsen szenvedtek Sélyei István pápai református lelkipásztor, püspök és társai,
