Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

II. Gyöngyösi Pál (1668—1743,). Irta Révész Kálmán.

9-én azt írja, hogy már tizenkét év óta (per duodecennium) szolgál Kassán; ennélfogva 1711-re kell tennünk idejövetelét. 19 A szécsényi országgyűlés vallásügyi biztosai 1706. január 6-án adták át a templomot a reformátusoknak. 20 Lásd bővebben a Protestáns Szemle 1897. évf. VIII—X. füzeteiben megjelent monográfiámban: A kassai első református templom története. 21 Gyarmati Kassán temettetett el, a most már bezárt szepsi-úti régi temetőben, hol akkor a templom és iskola is állottak. 22 Pósaházi levele Gyöngyösihez, Tolcsva, 1723. február 23-án. A zempléni papság Gyöngyösi Sárospatakra menetelét, e levél szerint, azért ellenezte és akadályozta meg, mert Gyöngyösi a tiszántúli kerületben nagy zavarokat okozott, a megboldogult püspököt igen megsértette ; ennélfogva féltek tőle, hogy az ö kisebb társaságukban (a zempléni egyházmegyében) hasonló vagy még nagyobb zavarokat fog okozni. 23 Királyi parancsok a kassai tanácshoz 1713. augusztus 14. és 1714. június 26 24 Kassai v. levéltár 13,994 és 13,995 sz. a. A r. kath. klérus, illetőleg az általa sugalmazott polgári hatóságok előszeretettel alkalmazták a szegény kassai református papok ellen a súlyos pénzbüntetéseket. Czeglédi Istvánon 200 magyar forintot vett a kassai generális 1670-ben, mert a zsebesi ref. pap, egy kassai vásár alkalmával, boros állapotban, hitvitába bocsátkozott egy jezsuitával s utoljára ökölre menvén, betörte az orrát! Gyöngyösit Máriássy parochialis szentszéke (ez a kánonjogi nonsens) 80 birodalmi tallérra ítélte. Váczi Nagy Istvánnak pedig, mert egy ref. katona gyermekét 1742-ben megkeresztelte, 150 forint büntetéspénzt kellett fizetni a r. kath. tábori pap részére ! 25 A keresztelési anyakönyvben 1713-tól 1716-ig a keresztszülék közt Gyöngyösi Pál csak maga (felesége nélkül) fordul elő; 1717. május 6-án találjuk legelőször „Lossonczi Rebekát, Gyöngyösi Pál feleségét". Helmeczi István szatmári papnak (Gyöngyösi egyetemi társa, jó barátja és komája) Gyöngyösihez 1720. július 25. és szeptember 15. írott leveleiből látjuk, hogy Lossonczi Rebeka Szatmárról vagy legközelebbi vidékéről való, mert H. azt irja, hogy Gyöngyösi egyik levelét, Kassáról Szatmárra visszatérő özvegy napától, a másikat pedig épen a Szatmárra ellátogató Gyöngyösinétöl kapta. A Gyöngyösi fiai minden valószínűség szerint anyjok születési vagy lakóhelye révén vették fel a pettyéni előnevet. 26 Gyöngyösinek a periratok közt fenmaradt egy töredékes jegyzete mutatja, mennyire ismerte ö a protestánsokat rágalmazó jezsuita irodalmat. Boka János (Comitia Regnorum Ungariae, 1717). Timon