Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

II. Gyöngyösi Pál (1668—1743,). Irta Révész Kálmán.

Sámuel (Somnium catholicum, 1715.), Ruman Zsigmond (Imago Hungáriáé, 1720.) műveit jól ismeri és czáfolja. Felemlíti azt is, hogy Bossányi Farkas kassai jezsuita nyilvános templomi szónoklatban, széltére törököknek, pártosoknak, rebelliseknek és lázadóknak nevezi a protestánsokat stb 27 Szerémi Sámuel kurátor egy keletnélküli levelében kéri Gyöngyösit, „semmiben notabiliter ne ágáljon Kegyelmed; id est sem a tanításban, sem a könyörgésben, félvén attul, hogy katholikus személy is ne legyen jelen". 28 Prot. Szemle, IÍI évf. 520. lap. 29 Nádudvari Mihály szepsii pap levele Gyöngyösihez, 1720. szeptember 28. 30 Lásd: Protestáns Szemle, 1897. évf. VIII—X. füzet. 31 A „compelle intrare" elvének ezen nyílt hirdetése nem volt új dolog. Több mint egy századdal azelőtt Veresmarti Mihály, a hires konvertita, szintén egész nyíltan hirdeti Megtérése históriájában: „Ezért a keresztyén hitnek igaz voltát, illendő s elegendőképen megbizonyítván és úgy elöjökbe adván elsőbe, hogy mely ellen semmit ne mondhassanak, szép intéssel kényszerítheti őket (a protestánsokat) a nyájra, a keresztyénség gyüleközetibe, az anyaszentegyházba. Melylyel ha nem használhat, igazsága vagyon ahoz, erejében erre ha szinte megfogyatkozott volna is, hogy tűzzel vassal rajtok lehessen". (Ipolyi kiadása, 297. lap) 32 Használtam a budapesti m. k. egyetemi könyvtár LXV. e) jegyű kolligátumában levő példányt, melyhez a könyv egykori birtokosa, a tudós Nagy Gábor azt a megjegyzést csatolta, hogy a marosvásárhelyi Teleky-könyvtár katalógusában ez áll róla: „reimpressum 1729". Tehát hét év alatt második kiadásban is megjelent az Altare Pacis. 33 A két munka betűinek jellegét, egyes sajátságait, különösen pedig a lapszámozási diszítményt (a zárjelbe tett lapszám mellett két oldalról egy-egy sugaras kettős kör) egybevetve, minden kétségen felül áll, hogy mindkettő egy nyomdában készült. 34 A Bárczay-család a XVII. század végétől egész mostanig mintegy örökletesen, nemzedékröl-nemzedékre adott és ád főkurátorokat a kassai ref. egyháznak. Bárczay László is kassai fökurátor s egyúttal Gyöngyösinek „bizodalmas kedves komája" volt. Az a levél, melyet Gyöngyösihez 1722. január 22-ón intézett, a leghitelesebb és legszebb bizonyítvány azon tiszteletről és kedvességről, melyben Gyöngyösi a Bárczay-családnál állott; egyúttal azon lelkes buzgóságról, melylyel Bárczay mindenáron igyekezett Gyöngyösit Kassán, a maga szomszédságában megtartani. 35 Gyalai K. András 1698. Franequerában tanul. (Tört. Tár, 1886: 800.) Gyalai Sámuel a XVIII. század elején ricsei, csaholczi,