Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

II. Gyöngyösi Pál (1668—1743,). Irta Révész Kálmán.

Sámuel (Somnium catholicum, 1715.), Ruman Zsigmond (Imago Hun­gáriáé, 1720.) műveit jól ismeri és czáfolja. Felemlíti azt is, hogy Bossányi Farkas kassai jezsuita nyilvános templomi szónoklatban, széltére törököknek, pártosoknak, rebelliseknek és lázadóknak nevezi a protestánsokat stb 27 Szerémi Sámuel kurátor egy keletnélküli levelében kéri Gyön­gyösit, „semmiben notabiliter ne ágáljon Kegyelmed; id est sem a tanításban, sem a könyörgésben, félvén attul, hogy katholikus személy is ne legyen jelen". 28 Prot. Szemle, IÍI évf. 520. lap. 29 Nádudvari Mihály szepsii pap levele Gyöngyösihez, 1720. szeptember 28. 30 Lásd: Protestáns Szemle, 1897. évf. VIII—X. füzet. 31 A „compelle intrare" elvének ezen nyílt hirdetése nem volt új dolog. Több mint egy századdal azelőtt Veresmarti Mihály, a hires konvertita, szintén egész nyíltan hirdeti Megtérése históriájában: „Ezért a keresztyén hitnek igaz voltát, illendő s elegendőképen meg­bizonyítván és úgy elöjökbe adván elsőbe, hogy mely ellen semmit ne mondhassanak, szép intéssel kényszerítheti őket (a protestánsokat) a nyájra, a keresztyénség gyüleközetibe, az anyaszentegyházba. Mely­lyel ha nem használhat, igazsága vagyon ahoz, erejében erre ha szinte megfogyatkozott volna is, hogy tűzzel vassal rajtok lehessen". (Ipolyi kiadása, 297. lap) 32 Használtam a budapesti m. k. egyetemi könyvtár LXV. e) jegyű kolligátumában levő példányt, melyhez a könyv egykori birtokosa, a tudós Nagy Gábor azt a megjegyzést csatolta, hogy a marosvásár­helyi Teleky-könyvtár katalógusában ez áll róla: „reimpressum 1729". Tehát hét év alatt második kiadásban is megjelent az Altare Pacis. 33 A két munka betűinek jellegét, egyes sajátságait, különösen pedig a lapszámozási diszítményt (a zárjelbe tett lapszám mellett két oldalról egy-egy sugaras kettős kör) egybevetve, minden kétségen felül áll, hogy mindkettő egy nyomdában készült. 34 A Bárczay-család a XVII. század végétől egész mostanig mintegy örökletesen, nemzedékröl-nemzedékre adott és ád főkuráto­rokat a kassai ref. egyháznak. Bárczay László is kassai fökurátor s egyúttal Gyöngyösinek „bizodalmas kedves komája" volt. Az a levél, melyet Gyöngyösihez 1722. január 22-ón intézett, a leghitelesebb és legszebb bizonyítvány azon tiszteletről és kedvességről, melyben Gyön­gyösi a Bárczay-családnál állott; egyúttal azon lelkes buzgóságról, melylyel Bárczay mindenáron igyekezett Gyöngyösit Kassán, a maga szomszédságában megtartani. 35 Gyalai K. András 1698. Franequerában tanul. (Tört. Tár, 1886: 800.) Gyalai Sámuel a XVIII. század elején ricsei, csaholczi,

Next

/
Oldalképek
Tartalom