Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

I. Magyarországi superintendentiák a XVI. században. Irta Zoványi Jenő.

* Az ilyen eset nagyon gyakori volt. A tiszántúliak zsinatain tiszáninneniek vagy erdélyiek, nemkülönben viszont, sokszor vettek részt a XVI. és XVII. században. 45 Kanyaró Ferencz: Unitáriusok Magyarországon. Kolozsvár, 1891., 109. s köv. 1. 46 Czegléden 1546—1548. együtt működtek az odavaló protes­táns egyház és iskola szolgálatában s Bakonyi ezalatt sok ismeretet szerzett a Szegedivel való érintkezés folytán. 47 Skaricza öt is megemlíti azok között, a kik meg-megláto­gatták Szegedit Ráczkevén. Nem áll tehát, a mit némelyek való tény gyanánt adnak elő, hogy tudniillik Bakonyi 1562-ben meghalt volna. 48 Magyar Könyvszemle. 1887, 77. 1. (Erdélyi Pál közleménye.) 49 Szegedi Gergely Petrovicshoz 1557-ben írt levelében „Episco­pus Magnificentiae vestrae" (— Nagyságfcok püspöke) czímen említi, a minek szerintem aligha lehet valami fontosabb vagy különösebb értelme, mint a mit előadtam, hogy tudniillik a Petrovics befolyása teremtette meg ez új superintendentiát s Kálmáncsehit az ő pártfo­gása mellett választották annak fejévé. Legfeljebb arra lehet még gondolni, miután Szegedi hálát mond egyúttal Petrovicsnak ama bene­ficiumért is, melyet neki a Kálmáncsehi közbenjárására Beregszászban juttatott, hogy talán Petrovics az általa bírt Beregmegyét szintén a Kálmáncsehi püspöksége alá rendelte s ezért püspökük Petrovicséknak amaz. Ebben sincs semmi lehetetlenség, sőt ellenkezőleg, nagyon valószínűnek tartom. 50 Petrovics 1557. okt. 13-án vagy 15-én halt meg, Kálmán­csehit pedig 1557. decz. 21-én temették s így pár nappal előbb hal­hatott meg. 51 Az erdélyi országgyűlés, mely 1557-ben a Petrovicstól pár­tolt kalvinismusra is kiterjesztette a vallásszabadságot, már 1558-ban eltiltotta s eltörlendőnek nyilvánította azt. 52 1559. márcz. 16-án még püspök volt (Jakab Elek: Egyház ­történelmi emlékek Dávid Ferencz életrajzához. Budapest, 1879. 5. 1.). Kevéssel ezután mondhatott le. 58 A régebben közkeletű dátum aug. 18. volt, a mely azonban összeütközött azzal, hogy Dávid aug. 18-án, tehát ugyanazon a napon Váradon értekezzék Melius-szal, s így vagy egyik, vagy másik tény­kedésének el kellett volna esnie. Aug. 14-étöl viszont Medgyestől Váradra bátran eljuthatott 18-áig. Ezt a valóságnak megfelelő dátu­mot Teutsch: Synodalverhandlungen, 20. 1. közli. 54 Tudniillik a János Zsigmond uralma alatti összes magyar­országi megyékből. 55 Az Úrnak vacsorájáról való közönséges keresztyéni vallás. Kolozsvár, 1559. — Közölte Kiss Áron : i. m. 48 —53. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom