Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

I. Magyarországi superintendentiák a XVI. században. Irta Zoványi Jenő.

1567-ben meglehetős számmal voltak épen Vas- és Sopronmegyékben. 130 Az ennélfogva, legalább hivatalosan lutheránusnak mondható superintendentia nem sokáig maradt ebben a békeséges állapotban. Némelyeknek az a törekvése, hogy a „formula concordiae"-t mindenkire ráerőszakolják, visszahatást keltett egyfelől az ágostai hitvalláshoz szorosan ragaszkodó lelkészeknél, másfelől a helvét reformáczió tanait követőknél, és pedig mindjárt a Szegedi közvetlen utódja idejében. Szegedi ugyanis 1585. júliusában elhunyván, helyébe ugyanabban a hónapban Be}

7

the István, ekkor németujvári (Batthyány-bírtok) lelkész lépett. Ez maga is református elvű levén már ez időtájban, felette sok támadásnak volt kitéve az ellenkező vóleményűek részéről, kik főleg a csepregi collegium (1891. jún. 2—3.) után mindent elkövettek ellene. Beythe aztán 1595-ben lemondott a püspökségről, de azért a reformátusoknak továbbra is feje maradt, míg a lutheránusokat végleg magokra hagyta, teljességgel nem kívánva őket, mint tőle elütő gondolkozásúakat hatalma alatt tartani. Amazok erre négy esperes 131 vezetése mellett önállóan szervezkedtek, a „formula concordiae" magyar fordításával,

133 agendájokkal 133 és törvénykönyvökkel

134 1598-ra teljesen megalkotván a Sopron-, Vas- és hozzájok csatlakozott Zalamegye területén s szomszédságukban

lir> összesen mintegy 60—80 egyházból álló 126 külön evangélikus egyházkerületet, mely azonban superintendenst mégis csak a Beythe halála (1612.) után választott magának,

137 épen úgy, mint a református egyházkerület. Beszélnünk kell végül egy olyan egyházi testületről, melynek szervezete és hatásköre egészen sajátságos volt, a mennyiben a superintendentiákétól épenúgy elütött, mint az egyes superintendentiák alá rendelt esperességekétől. Ez az esztergomi érsekséghez tartozó Gömör- és Kishontmegyék területén az úgynevezett murányi czikkek 138 alapján szervezkedett s egymással szövetségbe lépett két egyházmegye volt, a mely szövetségnek azonban a maga külön-