Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

III.Magyar pietisták a XVIII. században. Irta Payr Sándor.

belföldi nyomdászok is a tilalom ellenére csak félve mertek protestáns írótól munkát vállalni. Ezek azután úgy segítettek magukon, hogy a könyvet titokban Sopronban vagy Győrött nyomták, de a czímlapra Jenát, Norinbergát vagy Wittenberget tették a megjelenés helyéül. És e korszak egyházi irodalma annyival is gazdagabb, minthogy a pietisták nemcsak saját eredeti vagy fordított műveiket adták ki, hanem jó gazdaként régit is hoztak elő az ő éléstárukból, régi jó nevű szerzők munkáiból is rendeztek sajtó alá újabb kiadásokat. Néhányat pedig, mint Lővey Balázs és a két Ács Mihály munkáit készletben találván, a magok és híveik épülésére szintén felhasználhatták. A következő csoportos kimutatásba, hogy a jegyzék teljes legyen, ezeket is felveszem. A) Káték. 1. Győri Katechismus, az az D. Luther M. kis katechismusa más szép kegyes kérdésekkel most újonnan magyarra fordíttatott a Győri Luth. Oskolában tanuló ifjúságnak kedvéért. Schvvaidli Mihály nemzetes uram költségével. Nyomatott Saxoniai Hallá városában Orbán István által 1709. 12-r. 72. lap. Újabb kiadásai vannak 1729-ből, melyet a győri konvent adott ki, 1750 és 1770-ből. Kétségtelen, hogy Torkos András munkája.

00 2. Bárány György kátéja: Katekismus a gyermeki tanításnak Gerengel S. által feltétetett summájával. Norinberga 1735. 12-r. 372 lap. Ez a nép nyelvén akkor úgynevezett „öreg katekismus". A bibliográfusok nem említik. Kétségtelen, hogy Bárányé, mert az Atyafiságos Serkentésekben hivatkozik reá, mint saját művére. E káté első részét attól vette át, ki „tanulásának hűséges előmozdítója és kedves praeceptora volt," valószínűleg Torkos Andrástól. Az előljáró beszéd egész kis katechetika. 3. Sartorius Szabó János kátéja: „D. Luther M. kis