Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

III.Magyar pietisták a XVIII. században. Irta Payr Sándor.

14. Schmeitzel Márton. A magyar pietisták között csak annyiban említhető, a mennyiben magyar földön, Erdélyben született, Halléban volt tanár, Magyarhon történetére vonatkozó munkákat írt és adott ki s a Halléban tanuló magyar ifjaknak jó barátja volt. Bod Péter is azt mondja róla: „Nem lehet ettől a nagy tudományú jó embertől sajnállani a magyar nevet, a ki a magyar históriát írásával sokképen ékesítette. Sokat is tett hazájának dicsőségére". Halléban Magyarország és Erdély történetét a magyar ifjúság számára külön is előadta, a mi által sok téves nézetet eloszlatott és másokat is a további tanulmányozásra serkentett. — Nemzetiségére nézve Schmeitzel szász volt. Már 1699-ben elhagyta Erdélyt, 48 évet töltött külföldön, 1747-ben mint hallei tanár halt meg. Különféle latin nyelven írt, de magyar tárgyú történeti munkáin kívül, neveléstani munkákat is adott ki német nyelven. Az irodalmi rész alább fog következni. (Lásd: Bod P. Magy. Athenás 247. 1. és dr. Kiss Áron, A magy. népisk. története. Bpest, 1881. 102. 1.) lő. Tóth Sipkovits János. Szakonyban született 1673-ban. Sopronban és Beszterczebányán tanult. A hazai iskolák elvégezése után Halléban járt 1702-ben, majd pedig Lipcsében, hol Carpzov Ágoston Benedek 1707. évi aug 5-én ordinálta. Halléban két évet töltött s Breithaupt tanárnál volt szálláson. Hazajövetele után öt éven át nevelősködött, majd két évig Győrött Torkos András mellett volt rector és diakónus. Innen 1709. ápr. 19-én Pápára megy lelkésznek Kövesdi János helyébe, hol I. Kor. XV. 1—4. felett mondott beköszöntő beszédet. 1710. márcz. 7-én győrvidéki viceseniorrá tették a kispéczi gyűlésen. 1712. jún. 8-án vette nőül Győrött Weisbeck Máriát az egykori pozsonyi pap 8