Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

III.Magyar pietisták a XVIII. században. Irta Payr Sándor.

Károlyi esperessége alatt 1732. jún. 29-én Kispéczen esperességi segélyzŐ pénztárt is alapítottak külön kidolgozott, 15 pontból álló alapszabályokkal, melybe a lelkészek 50 és a tanítók évenként 25 dénárt fizettek oly czélból, hogy az elaggott vagy száműzött és fogságba hurczolt egyházi szolgák, vagy ezek maradékai valami kis gyámolításra számíthassanak. (Lásd Poszvék S. A dunántúli ker. gyámolda tört. 4. 1.). Károlyi 1737. jan. 20-án fejezte be munkás életét. 2. Torkos András. Győrött született s így alsóbb iskoláit is valószínűleg itt végezte. A wittenbergi egyetemen 1692-ben volt künn. Hazatérve szülővárosában nyert tanítói hivatalt Petróczi Ádám után s ugyanitt lett ő Löveynek is utóda a papi hivatalban 1707-ben. Határozott adatunk arra, hogy tanult-e ő is Halléban, nincsen. De kétségtelen, hogy híve volt a pietismusnak. Csakis mint ilyennek ajánlhatta Bél Mátyás Freylinghausennek, Francke vejének magyarra fordított munkáját Torkosnak. Torkos saját műveinek első kiadásai is Halléban jelentek meg s egyik fiát Halléban taníttatta.

8 Sőt többet mondhatunk, Torkos mint győri pap volt mestere és lelki vezetője azon ifjabb papi nemzedéknek, mely mint tanár és diakónus a győri iskolában kezdte pályáját s künn az életben a pietismus szellemében folytatott áldásos hasznos munkát. Egy egykorú latin satira

0 Torkos Andrást, Bél Mátyást és Bárány Györgyöt mondja a pietisták fejeinek. Nagy tekintélyű férfiú, kitűnő szónok, jeles és termékeny író volt. 1736-ban püspöknek kandidálták, de ő Sartorius Szabó János nemes-csoói papot ajánlá maga helyett. Első neje Petz Zsófia Katalin volt, egy halberstadti gyöngykereskedőnek a leánya.

10 Ettől született fiai: Justus