Pethes János: Melanchthon Fülöp élete. Budapest 1897.

IX. „Praeceptor Germaniae“

90

1519 és 1531) abból a czélból irta, hogy útmutatóul szolgáljanak Cicero és Quintilianus megértéséhez. A szónoklatot ezeknek az íróknak a munkáiból kell megtanulni. Az ékes szólás mestersége a legnehezebb dolgok közé tartozik: éles elme, mély tudomány, hosszú gyakorlat s kitűnő itélő-tehetség kell hozzá. Elméletileg erre soha senkit se lehet megtanitani.

Természet-tudomángi munkája (Initia doctrinae physicae) 1549-ben jelent meg. Csatlakozott Aristote- leshez. Állítja, hogy mig a mindenek alkotója módot nem ad arra, hogy csudálatra méltó munkáinak okát megtudhassuk, addig a természetet tökéletesen soha se ismerhetjük meg. És még is puhatolnunk kell a természet törvényeit, mert a természet gyönyörű teremtményeinek szemlélete magának az Istennek megismerésére vezet. A természet azt mutatja, hogy mindenben rendet és mértéket kell tartanunk, ezzel arra is int bennünket, hogy mi is az erény útján maradjunk. Vizsgálódásaink közben sok bizonytalanságra bukkanunk, de ez-.ne rettentsen vissza bennünket a kutatástól! Isten maga akarta, hogy a természetben öt keressük.

Már gyenge gyermek-korunkban meg kellene a természet ismeretét kezdenünk. így taníthatta Ádám fiát Ábelt a természettudományokra, a midőn neki az eget, földet, csillagokat és vizeket megmutatta; igy taníthatta neki az idő részeit s tanításában mindenkor a teremtő, a hatalmas Istenre figyelmeztette gyermekét.

Ne Űzzünk a tudománynyal szemfényvesztést, keressük az igazságot a helyes úton. Ne az emberek dicséretében, hanem magában az igazságban talál-