Pethes János: Melanchthon Fülöp élete. Budapest 1897.
IX. „Praeceptor Germaniae“
85 hogy nekik tudósabbaknak kell lenni, mint a gondjaikra bízott híveknek. Dicséri is Timotkeust (IV. 6.) mert már kora ifjúságától fogva a hit- és tudomány beszédeiben neveltetett. Bizony, nem kevés ügyesség kívántatik ahoz, hogy másokat a tudományokra oktassunk. Az ilyen ügyes emberekre nem csak az egyháznak, hanem a világi kormányoknak is nagy szükségük van, küldjék tehát a szülök gyermekeiket szorgalmasan az iskolába, hogy igy másoknak is használhassanak. Magukban az iskolákban is sok viszásság van! Hogy mindenek ékesen és szép renddel menjenek, készítettünk az iskolák számára tantervet. Ügyeljenek a tanítók arra, hogy tanítványaikat egyszerre csak egy nyelvre és pedig legelőször is a latin nyelvre tanítsák. Ne tegyenek úgy, a mint eddig sokan tettek, kik hírüket nevüket azzal akarták öregbíteni, hogy tanítványaiknak a latin nyelven kivűl még a német, görög sőt a héber nyelvet is tanították s igy a gyermekeket ennyi minden felével túlterhelték. Egyszerre ne adjanak sok könyvet a tanuló kezébe! A tanulókat előmenetelükhöz képest osztályokra osszák : Az I. osztályban legyenek azok, a kik olvasni tanulnak. Ezekkel a következő rendet kell tartani: Először tanuljanak olvasni kézikönyvecskéjökből, a melyben az ABC, Mi Atyánk, apostoli hitforma és más imádságok vannak. Ha ezt tudják, adja oda nekik a tanító a latin nyelvtant és egy latin munkát. A tanítónak gondja legyen arra, hogy a gyermekek gyakran ismételjenek, mert a gyenge gyermek a milyen hamar meg-
