Pethes János: Melanchthon Fülöp élete. Budapest 1897.

X. Melanchton családi élete, jellemzése

95

berg'i egyetemet. A magyarok külön társulatot (bursa) alakítottak. Tagjaikat vallásos buzgóságra, erényes életre, kihágások és bűntények elkerülésére s magyar ruha viselésére kötelezték.

X.

Melanchton családi élete, jellemzése.

Már láttuk, hogy Melanchton barátai ösztönzésére 1520-ban elvette Krapp Katalint, kiben jámbor, szorgalmas és szerető feleségre talált. Csak az volt a baj, hogy mind a ketten túlságosan is jó szivüek voltak és se egyikük se másikuktól nem kérhetett volna senki olyasmit, hogy ne teljesítették volna. Házuk nyitva állt boldog és boldogtalan, szegény és gazdag előtt egy aránt. Nem egyszer történt, hogy asztaluknál hét-nyolcz nemzet fiai részesültek Melanchton és felesége vendégszeretetében. Ily körülmények között, bár az adósság- csinálástól folyton őrizkedett, anyagi tekintetben soha sem vihette tovább a tisztes szegénységnél. Barátai gyakran boszankodtak jó szivüségén, mert látták s tudták, mennyi méltatlan ember kiaknázza ezt. — Maga Melanchton említi, hogy ha akart volna, a theologiából kincseket gyűjthet, de ő mindenkor azt vallotta: Enyém legyen a munka, mások pedig ám gyönyöi'ködjenek a földi javakban! Az évek száma nem változtatott bőkezűségén. Ezt ismerősei, barátai, környezete nagyon jól tudták.

Yeje (Peucer) egyszer azt hallotta, hogy Albert porosz herczeg apósát meg akarja ajándékozni. Azt