Pethes János: Melanchthon Fülöp élete. Budapest 1897.
IX. „Praeceptor Germaniae“
93 részéről legjobban szeretett volna valamely szabad városban élni. Azt hitte, hogy egy jól rendezett aris- tokratikus köztársaságban az állam polgárai jobban tisztelik a törvényeket, mint az egyeduralmit államban. A monarchiában nagyon sok függ az uralkodó szeszélyétől s az udvar változó befolyásától. Melanchton a felsorolt munkákon kívül maradandó érdemeket szerzett azzal is, hogy a remekírók munkáit jegyzetekkel s magyarázatokkal ellátva kiadta. Ezzel azt akarta elérni, hogy az iskolák minél szélesebb körben terjeszszék a remekírók iránti szeretetek A tudományok értékéről s az egyes tudományágakról való nézeteit ünnepi és alkalmi beszédeiben (declamationes) fejtette ki. Egyik beszédjében (1535) az igazságszeretetröl („De amore veritatis“) beszél. Nagyon sok függ attól, hogy már kora ifjúságunktól kezdve gyűlöljünk minden hamisságot, ál okoskodást, mely az igazságnak és böl- cseségnck látszatát viseli magán.—Vannak olyan emberek, kik nem arra törekednek, hogy az igazságot keressék és napfényre hozzák; hanem mindenféléről vitatkoznak s készek ma mellette, holnap ellene állást foglalni, csak hogy vitatkozhassanak. Ezek a sz emfény- vesztésben keresik dicsőségüket. Az ilyen emberek nagyon veszedelmesek; egy és ugyanazt a dolgot az egyik nap egekig magasztalják, másnap pedig a sárba rántják. Ezek ellen minden jóravaló embernek kérlelhetlen szigorúsággal kell eljárni. A kik a tudományt arra használják, hogy az igazságból tréfát űzzenek, ép oly bűnösök, mint azok, a kik tudva és akarva tévtanokat terjesztenek. Teljes erőnkből törekedjünk az igazság
