Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)
II. Rész: Az evangélikus egyházi köztan anyagi elvéről, vagyis az üdvigazságról, mint hitigazságról - I. Fejezet: A hitigazság tárgyáról, vagyis az Istenről és művéről
emberpár esete előtt a világ második hetében — eo absoluto, ante lapsum primorum hominum, secunda orbis conditi hebdomade — történt. Mely napon ? — bizonytalan — incertum qua die —. 2. A rosz angyalok állapota, — mint már fentebb megjegyeztük : nyomor, kárhozat állapota — status miseriae (indurationis, damnationis s. poenae) —. Közelebbről kétféle büntetés érte őket: a) fosztó-büntetés — poena damni s. privativa —, nevezetesen : a) az eredeti velük teremtett bölcseség és szentség elvesztése — amissio sapientiae et sanctitatis eoncreatae —. Maradt ugyan még némi ismeret — scientia — bennük is, de az: kételkedések s bűnök homályosította ismeret — scientia dubitationum et errorum tenebris circumfusa —. ß) Isten boldog szemléletéből való kizártság — exclusio a visione Dei beatifica —; y) teljes reménytelenség — defectus omnis spei —. b) Tényleges érzéki büntetés — poena sensus s. positiva —, nevezetesen: a) az akarat megkeményítése — voluntatis induratio — a roszban — in malo —, nem Isten feltétlen határozatából — ex absoluto Dei decreto —, hanem értelmi s akarati tökéletességük megérdemelt elvesztése miatt — propter illám perfectionem intellectus et voluntatis subtractionem antegresso delicto promeritam —, úgy hogy immár csak is roszra hajlanak — versatur circa mala particularia —; fi) gyötrődés — cruciatus —, vagyis iszonyatos kínok, miket bukásuktól fogva éreznek — quos persentiscunt daemones inde a lapsu permagnos—, s mik a végitéletkor még fokozódni fognak — maiores subibunt in die extremi iudicii. — Ám hatalmuk így is nagyobb — superior — mint az emberé, de Isten engedelme — permissio — nélkül mit sem vihetnek véghez. 3. A rosz angyalok működése. A rosz angyalok munkái — operationes sunt — igen sokfélék s részint Isten dicsőségének, részint az egyes emberek üdvösségének és az isteni intézmények rendjének veszedelmökre igyekeznek — ad labefactationem gloriae div., et ad perniciem temporalem et aeternam, tum hominum singulorum, tum statuum hierarchicorum —.