Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)

Előszó

bolikus tan ev. egyházunk közös tana, az orthodox dogmatikus tan pedig egy bizonyos theologiai irányzat sajátos tana. Jól tudom ugyan, hogy az utóbbi történetileg úgy szerepel, mint egyedül Orthodox, de azt is tudom, mert meggyőződtem róla, hogy az egyházi köztan a tanfejlődésnek és fejlesztésnek oly széles alapot biztosít, hogy azon más rendszerek is felépülhetnek s mig magát az alapot fel nem adják, legalább is olyan, ha nem több joggal szintén „orthodoxoknak" tarthatják magukat. Mert az orthodoxiának, maguknak a symbolikus könyveknek bizonysága szerint, egészen más mértéke van, mint a symbolikus könyvek betűje: symbola non obtinent auctoritatem iudicis; haec enim dignitas solis sacris literis debetur. — Form. Conc. I. P. Ep. De comp. reg. 8. p. — De anynyi bizonyos, hogy a symbolikus könyvek mellett épen az ó-lutheri theologusok dogmatikai rendszerei azok, a miknek ismerete nélkül dogmatikai képzettségről nem beszélhetünk. Mert bár szinte felesleges külön megjegyeznünk, hogy a XVII. század óta a dogmatikai irodalom terén óriási haladás történt: az álláspont, a módszer s ezzel együtt az eredmények is teljesen megváltoztak, de anynyi elvitázhatlan tény, hogy nem volt s nincs egyetlen dogmatikánk, mely legalább némi viszonyban ne állana a régi dogmatikusok rendszereihez. Sőt, ha szabad egy képpel élnem, valójában úgy áll a dolog, hogy az ujabb dogmatikai fejlődés, mig egyrészt az ó-dogmatikai épületet egészében romba döntötte, másrészt a romba döntött épület anyagából saját alkotásainál nem egy becses követ értékesített. Mi muló volt, azt elvetette, mi maradandó, azt, mint örök szellemi tőkét, mint drága örökséget, korról-korra, kézről-kézre tovább adta. S enynyiben aláirom Schmid mondását: „A régi dogmatika kivénült ugyan és ónak nevezik, de nem avult el s nem fog elavulni soha. Épen azért annak tanulmányozása szükséges dolog." S ezzel azt hiszem jelen művem jellemét, forrásait