Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

III. Bethlen Gábor kora. Roth Márton

mégis csak elődének rövid idő múlva bekövetkezett halála után mozoghatott. Mátyás, ki Rudolfot trónjától megfosztá, de e koronára érdemetlenségének szintén nem kevesebb jeleit adá, meghalt 1619.-ik év martius 21.-kén. II. Ferdinand oly időben lépett a trónra, melyben a kor szelleme herkulesi erővel megindult, hogy az emberiség istentől ihletett jogain, úgymint vallásszabadságán s lelki fejlődésén elkövetett méltánytalanságot és zsarnokságot megbosszulja. Százados nyomatást igényelt a népek türelme, míg végtére lángtengerként megindult, hogy 30. évi futásában izzó lávaként Középeurópa-szerte borzadályt szüljön, s pusztító dúlást okozzon. Ferdinándnak mint Magyarhon királyának s egyúttal Némethon császárának, következőleg Európa egyik leghatalmasabb fejedelmének, könnyű lett volna e vészes néphullámokat lecsendesíteni. A béke és nyugalom helyreállítása csak egy szavába került volna, t. i. „a vallásszabadság" jelszavába. De hogy ez meg ne történjék, a felett a jezsuiták argusszemekkel őrködtek s erről jó eleve a királynak, még mint főherczegnek, felneveltetése alatt gondoskodtak. Hogy e fejedelem lelki szellemi képességéről némi fogalmunk legyen, elég legyen annyit megemlítenünk, hogy ő Ingolstadtban nyert tudományos képességének abban tevé le koronáját, hogy onnan még mint főherczeg haza térve, lorettói cstídaképhez zarándokolt, s egyúttal a VIII-dik Kelemen pápától czélbavett munkájához kikért áldástól egészen át és áthatva, azon szándékkal tért vissza,hogy a katholika vallást az örökös tartományokban, sot az egész Némethonban régi eredetiségébe visszahelyezi. Jelszava volt: „inkább akarok egy puszta sivatag birodalmat, mint eretnekektől benépesítettet." Látszottak is nyomai. Stajerhonban, Karinthiában, Krainában és Görzben a protestánsok öt gyászos éven át pénzbirsággal, számkivetéssel, botütlegekkel, akasztással, templomaik szétrombolásával üldöztettek , úgy hogy ezen kínos állapot elől Cseh- és Magyarhonba menekülni, vagy hon maradva, életöket örömtelenül eltengetni kényszerültek. A cseh harcz ez időben már Magyarhon s Osztrákország fölött is mint fészkéből fölvert sas, lebegtetni kezdé erős szárnyait. Ezúttal a jezsuiták szellemétől áthatott bécsi udvar ugyancsak kedvezőtlen körülmények közé jutott. Magyarhonnak az 1608.~ik évben megkötött