Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

III. Bethlen Gábor kora. Roth Márton

tóságához s magasztosságához képest a szokottnál kissé nagyobb pompával s harsogóbb zenével ment végbe, az ellenektől, kik még a kákán is csomót kerestek, magyar nyerseségnek, mértéktelenség- s bujaságnak kürtöltetett. Hiában, úgy volt ez mindig, az ördög, ki maga is fekete, szeretné még a csillagokat is feketéknek látni, és számára oly kedvező egyiptomi sötétséget levarázsolni. • Ezen protestáns ünnepélyt és szellemi átvarázsolást nemsokára komoly valóság váltotta föl. Ferdinand megkoronáztatása a küszöbön állt. E czélra már az országgyűlés is egybehivatott, s tevékenységét 1618-ban meg is kezdé. A tíz év előtti koronázás elé torlaszolt nehézségek, még most több rendbeli gyanútól élesztve, a mostani királyválasztásnál újból fölmerültek. Végre hosszas tárgyalás után a főherczeg, látván az országos rendeknek követelményeikhez rendíthetlen ragaszkodását, a kivánt koronázási szerződést aláírta s jóváhagyta. Ez országgyűlésen a leghevesebb vita tárgyát képezte a protestánsok azon követelése, hogy a népetlen községekben elhagyott katholikus templomok a helyi evangélikusok rendelkezése alá adassanak s ezen függelékkel az 1608.-ik törvényczikkely kiegészítessék. A katholikus párt ebbe, mint szerintök a patronatusjogok czélba vett megcsonkításába, bele nem egyezett. E szenvedélyes vita mindkét félről tiltakozással végződött. E törvényczikkely ekkénti ki nem egészítése a későbbi polgárháborúban, ezen templomok miatt, vajmi sok vérbe került. Ferdinand 1618-ik év július l.-sején Pázmán érsektől nagy pompával megkoronáztatott. Ferdinand első teendői közé tartozott, hogy a legmagasabb állami hivatalokat katholikus férfiakkal betöltse. Igy lett Forgách Zsigmond ország nádora- s a többször nevezett Homonnay ország birájává (judex curiae.) Ezen országgyűlés eloszoltával Csehhonban pusztító fergetegként kitört a 30. éves háború, a jezsuiták vakbuzgóságának eme mételyes műve. Khlesl erről értesülve, azonnal egy tábornokot küldött e népmozgalmi ár elnyomására.Ferdinand, az új király, ezen intézkedést erélytelennek tekintve, Khlesl bibornokot, kit már anélkül is gyűlölt, e miatt elfogatta s bebörtönöztette. Mátyás ezen kedvenczének különben érdemszerü megtorlását nagyon rosszalta, Ferdinand ezzel mitsem törődve, a cseh lázadás ellen foganatba veendő intézkedések gyeplőjét ezentúl maga kezébe vette s vezette , de mint király szabadon - 4*