Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

III. Bethlen Gábor kora. Roth Márton

családok- s alsóbb osztályokból annál többen kiragadtattak a protes­táns egyház kebeléből, s majd jezsuitaszerű nyájas rábeszélés, majd magas röptű Ígéretek, majd konok fenyegetődzés által a római katho­lika egyház akkori időben nagyon is rothadt fájába oltattak. Pázmán Péter a dicső magyar nyelvhez oly határtalan ragaszkodását is azon­ban csak vakító csábként használá, hogy ezen hazafias színezetű köpeny alól syrén hangjaival a magyarokat a katholika egyházba csábít­gassa, s őket a magyar szabadság rovására az önkény-molochnak ál­dozatul meghozhassa. Ezen ügyes halász hálóját különösen a protes­táns mágnásokra s tehetősb urakra veté, nem roszúl következtetve, hogyha ezeket a kis királyokat köpűjébe kerítheti, majd lassan, mint a méhraj királynéját, követendi őket az alattvalók nagy serege. Ezen, kezdetben titkos súrlódás, mely eddig mint valamely ten­ger, a romlás elemeit még csak a méhében horda, későbben nyílt zivatarrá fejlődött, s hullámain mind a jezsuitapárt, mind pedig a protestáns egyház hajója a létei és nemlétei szirtéi közt csak bizony­talanra hányatva uszdogált. Nagy csapás érte a protestánsokat mindjárt e nyílt tusa kezde­tén az által, hogy kegyelt védjük, Illésházy István, a nádor, elhunyt. Benne a protestánsoknak letűnt egy fényes vezércsillaga. De az isteni gondviselés még sem hagyta el a benne bizókat. A letűnt phönix ham­vaiból felemelkedett már a megriadt protestánsok örömére Thurzó György. 0 lett a megdicsőült Illésházy Istvánnak a nádori széken is őt követő utódja. Benne, a legkitűnőbb mágnások egyikében, a földi gaz­dagság párosult a lelki kincsek bőségével. 0 volt a megtestesült szi­lárd tetterő, a protestáns alapos képzettségű műveltség, s haza iránti tántoríthatlan hűség s ragaszkodás példányképe. Egyaránt mint nagy hazafi s protestáns (mert egy a másik nélkül nem is képzelhető) a je­zsuita politikát csak megvetni tudta, s a protestánsok, következő­leg a haza megtámadt alkotmányos jogait tekintélyének egész súlyá­val s hatáskörének egész erejével oltalmazta s védte. Khlesl, a bécsi érsek, Thurzóról ekként nyilatkozott :„Előbb lesz Thurzó katho­likus, mintsem buzgó hívünk." De hála isten! egy sem lett a kettő közül. Ez időben, a mint megemlítők, a zivatar már közelgett, közel s távolban már nyomai is érezhetők voltak, mintegy előre kijelelők az utat, melyen a vihar rombolni megindult. Maga Mátyás király is e

Next

/
Oldalképek
Tartalom