Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

II. Iktári Bethlen Gábor, Erdély fejedelme és Magyarország választott királya. Györy Vilmos

Ezen alapokon a fegyverszünet megköttetett. Az országgyűlés néhány pontja közelebbről érdekelvén még bennünket, Szalay után ide igtatjuk : „A vallás szabadságának, az augsburgi, helvecziai és római hitvallások egymásmelletti s egyenjogú békés állásának biztosítására, nevezzen ki a fejedelem külön mindenik országrész számára tizenkét tagból, még pedig harmadában katholikus okból, két harmadában az augsburgi és helvecziai hitvallást követőkből álló biztosságot, melynek kötelessége legyen, az illető kerületben, a hitfelekezet között felmerülő viszályokat egyházak, temetők és harangok birtoka s használata körűi elintézni, s névszerint erőszakosan elfoglalt egyházakat előbbi birtokosaiknak visszaadni. Olyas helységekben, melyekben csak egyetlenegy templom létezik, de melyeknek lakosai különféle hitvallásokat követnek, a templom birtoka a nagyobb számú hitfelekezetet, használata a többieket is illesse. Jezsuitának Magyarországban tartózkodni tilos ; senki, bármely állású legyen, ne merje őt, akár nyilvánosan, akár titokban magánál tartani, vagy épen egyházi, világi ügyekben alkalmazni." „Papok, urak és nemesek, kik a nemzet felkelése óta a hazából eltávoztak, maradjanak száműzetésben a legközelebbi országgyűlésig, melyen kegyelmet nyerhetnek; Pázmán Péter, s a vallási vitákban szóval, tollal társa, Balásfy Tamás bosniai püspök és pozsonyi nagyprépost, Homonnay György, Kendy István s a hozzájuk hasonlók kirekesztvék a kegyelemből. A fejedelem, a nádor s az ország öszves rendéi szoros frigyben élni halni fognak a szabadságért, a vallásért, a hazáért." A fegyverszünet ilyen módon megköttetek ugyan, azonban kevéssel utána csakhamar kitűnt, hogy az óhajtott s kijelelt békeségre aligha fog még is rávezetni. Ferdinand, a cseh-morva egyesültekkel ki nem békült, s igy Bethlen újra segítséget küldött azoknak, Lengyelország határáról pedig Homonnay most is meg ujabb becsapásokkal háborgatá a sokat zaklatott felvidéket. Igy lőn, hogy a beszterczei gyűlésre ingerült kedélylyel jelenének meg az ország rendéi, s azon nevezetes gyűlésnek akármi egyéb eredménye lőn, csupán csak a kölcsönös béke nem. A beszterczebányai gyűlés egyik legnevezetesebb pontját képezi Bethlen Gábor élettörténetének 5 ugy látszik, e nevezetes férfiú szerep-