Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

IX. Vallásügyi tárgyalások az ujabbkori magyar országgyűléseken. Schimko Guaztáv

korlattal s a törvénynyel ellenkezőknek és minden érvényesség nélkü­lieknek találta. Június 14.-én, miután előbb végzésbe ment, hogy a görög nem­egyesültek sérelmei és kivánatai ugyanazon módon, ugyanazon osz­tályzattal, mint a protestánsokéi, s egészen a mult országgyűlés nyo­mán fognak ő felsége elébe terjesztetni, — valamint az is határozta­tott volna, hogy az unitaria vallás törvényesítését tárgyazó üzenet a főrendekhez átküldendő; — a vegyes házasságok kérdése, — a pápai breve, s az erre adott királyi placetum ügye került szőnyegre. Visszatekintve ez ügyben a mult országggyülés tanácskozásaira, tudjuk, hogy 1840.-ik év május 17.-én a két tábla megegyezése foly­tán a vallástárgyban törvényjavaslat terjesztetett ő felsége elébe. — Ezen törvényjavaslat királyi megerősítése és szentesítése azért maradt el főkép, mivel a püspökök azon előterjesztéssel járultak a kormány­hoz, hogy ők Romába követet szándékoznak körükből küldeni, ki a pápával ez ügyben előleges értekezést tartson. Tudjuk azt is, mily hosszas és heves vitatkozásoknak tárgyai valának a mult országgyűlé­sen a nagyváradi és rozsnyói püspökök által kibocsátott körlevelek a vegyes házasságokra nézve. De —• mert a főrendek nem akartak látni e pásztori levelekben törvénysértést, holott az alsóház ezekben a ve­gyes házasságoknak törvénybe ütköző gátlását és akadályoztatását ta­lálta, a két tábla többszöri üzenetváltása e kérdésben nem vezethet­vén eredményhez — ezen tárgy végtére az alsóház által letétetett s a sérelem orvoslása jövő, talán szerencsésebb országgyűlésre halasztatott. A sérelem azonban azóta csak nevekedett és szaporodott az ál­tal, hogy az esztergomi érsek, mint ország prímása a nagyváradi és rozsnyói püspökök elvei szerint hasonló tartalmú körlevelet bocsátott ki, melyben nyiltan kimondá, hogy azok, kik vegyes házasság által leendő gyermekeiket a kath. vallástól eltérés veszedelmének teszik ki, az egyházi s isteni törvények ellen vétkeznek s meghagyá a lelkészek­nek, hogy a reversalist nem adó felet ne áldják meg, az ily házassá­gokat ne egyházban, hanem a paplakban kössék össze s csak mint ta­nuk legyenek jelen. A sérelem tetézve s koronázva volt még az által, hogy a r. kath. egyház küldötte, Lonovics József, azóta megfordulván ez ügyben Ró­mában, — onnan kiengesztelődés és kibékéltetés helyett 1841.-ik év april 30.-án kelt pásztori levél érkezett a pápától, mely is latinul bul-

Next

/
Oldalképek
Tartalom