Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.
IX. Vallásügyi tárgyalások az ujabbkori magyar országgyűléseken. Schimko Guaztáv
Iának vagy brevenek neveztetik. A pápai körlevél vagy breve, hazai törvényeink és szokásaink sérelmével az említett főpapi körleveleket helyesli, sőt uj rendeletekkel bőviti és a törvények szerint megengedett vegyes házasságokat botránynak nevezi. A magyar király apostoli jogaihoz tartozván az, hogy az ő tudta és beleegyezése nélkül még a pápa körleveleit sem szabad közrebocsátani, — midőn a magyar király ezen pápai brevére vagy körlevélre reáirja ezen latin szót „piacet „az az tetszik" akkor a király által helybe hagyott breve, placetumnak mondatik. A vitatkozások ezen országossá vált sérelem felett három napig tartottak. — Az alsóház legkitűnőbb szónokai, mint Beöthy Ödön, Klauzál Gábor, Szentkirályi Móricz, Palóczy László, Pázmándy Dianes, Kubinyi Ferencz, Szemere Bertalan sat. nyilatkoztak ez ügyben, törvényelleneseknek tekintvén a vegyes házasságokat gátló főpapi körleveleket, a brevét és placetumot. Deák Ferencz fájdalom! az ismert zalai követválasztási szomorú jelenetek után ezen országgyűlésen nem volt jelen. — Végtére június 17.-én kimondatott a határozat: hogy külön feliratban terjesztessék elo ama sérelem, mely a brevékből s placetumból az országra nézve keletkezett; sürgettessék ezeknek visszavonása és megszüntetése, a vegyes házasságokat megáldani nem akaró lelkészek ellen megkezdett pöröknek, melyeket a kormány felkért, leküldetése, hogy a törvény azok szerint végrehajtathassák; említtessék továbbá a rendeknek azon kívánsága, miszerint ezentúl országgyűlésről országgyűlésre mindazon brevék, melyek időközben placetummal elláttatnak, az országgyűlés elébe terjesztessenek. Mielőtt az alsóháznak ezen két rendbeli, u. m. az általános vallásügyben és a vegyes házasságok kérdésében hozott határozatai felett tanácskoztak volna a főrendek, 1843-ik év jul. 5.-én a vallás tárgyában kir. leirat érkezett az országgyűléshez, mely válasz volt tulajdonképen azon törvényjavaslatra, mely még a mult országgyűlésről 1840-ik év május 7.-én ő felsége elébe Ion terjesztve jóváhagyás végett, — de ezen jóváhagyás, mint láttuk, a püspökök közbenjárása folytán jövőre halasztatott. — A mult országgyűlésből felterjesztett törvényjavaslat 5. pontja szerint, hogy a reversalisok megakadályoztassanak, — czélszerü módnak tekintették a Eendek kijelenteni, miszerint a vegyes házasságokból születendő mindkét nembeli gyermekek atyjok vallásán neveltessenek. A királyi leirat attól, hogy a vegyes 15*