Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.
IX. Vallásügyi tárgyalások az ujabbkori magyar országgyűléseken. Schimko Guaztáv
Annál hevesebben és nyíltabban roszalták a megyék csaknem egyhangúlag ezen püspöki pásztorleveleket, mert a törvénybe ütközők valának, mert az 170%.évi 26. törvényczikk 15. pontja világosan elrendeli, hogy a vegyes házasságokat bármikép s bármely ürügy alatt akadályozni szabad nem lészen. — Biharmegye a nagyváradi — Gömör pedig a rozsnyói püspök ellen azonnal felirást intézett Ő felségéhez, s mivel az ország legtöbb megyéi utasításul adák követeiknek, hogy ezen törvénysérelem orvosoltatáaát az országgyűlésen szorgalmazzák : előre volt látható, mikép az említett püspöki pásztorlevelek az országgyűlési viták tárgyát képezendik. Ezen, az országban uralkodó, a nagyváradi és rozsnyói püspökök eljárását hangosan kárhoztató közvélemény, miután a két evangélikus testvéregyház közgyűlései is felszólaltak ez ügyben s folyamodványukban a törvények megtartására kérték utasítatni a püspököket; mind ez arra bírta a kormányt, miszerint kevéssel az országgyűlés megnyílása előtt 1839.-ik év april 30.-án kiadott egy rendeletet, melyben szelíden bár, de határozottan a törvény iránti tiszteletre, engedelmességre és azoknak megtartására intetnek az egyház nagyjai, mivel — úgymond ő kir. felségének eltökélett szándéka, az 179%- 26. törvényczikket épségében fenntartani. — Mellesleg legyen érintve, hogy Scitovszky János ugy lőn büntetve mindezért, miszerint a gazdagabb jövedelmű pécsi püspökséget kapta a szegényebb rozsnyói helyett s az országgyűlésen már mint pécsi püspököt látjuk a főrendeknél. Ezen, az országyűlés küszöbe előtt lefolyt esemény említése után, felfogva a vallásügyi vitatások fonalát, ezen tárgyalások az l8 3 %, 0-ki országgyűlésen két külön részre és tárgyra oszthatók. Lássuk tehát először az alvó leányzó felébredését, vagyis a vallásügy azon részének és fonalának felvételét, hol az a mult országgyűlésen az alsóház szabadelvű pártja által a főrendek heves ellenszegülése miatt megszakadt s jövőre elhalasztatott. A követek 1839.-ik év oct. 21.-én kezdték tárgyalni a vallásügyet kerületi ülésükben, s felolvastatván az alsóháznak mult országgyűlésen letett törvényjavaslata és a felsőháznak erre vonatkozó második válaszüzenete : Marczibányi Antal Trencsénmegye követe szólalt fel először, a főrendek azon üzenetét pártolván, hogy a reversalisok jövőre
