Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

IX. Vallásügyi tárgyalások az ujabbkori magyar országgyűléseken. Schimko Guaztáv

Szándékom tisztán az, hogy egy részt leróvjam a tiszteletnek tartozását és hálaadóját azon nagy férfiak irányában, kik a törvényhozás terén a protestáns vallás jogai mellett a szellemi harcznak zászlaját buzgón és bátran lobogtaták; más részt egy kis követ rakjak le az épület felderítéséhez, hogy megvilágosítsa, — láthatóvá tegye e tanácskozások folyama és történeti képe azon igazságot, miszerint a nemzet, az ország, a törvényhozás őszintén akart volna a protestáns egyházon segíteni, — szerette volna kitelhetőleg bajait eloszlatni, sérelmeit orvosolni: de a segítő kéz kötve volt, a legjobb, legszentebb szándék és akarat meghiúsult, mert — mint nagynevű történetirónk Horváth Mihály írja — „az udvartól pártolt katholikus főpapságnak keresztyényi szeretet hiányából származott folytonos fondorkodása következtében, két száz évnél több idő s a 19.-ik század felvilágosodott szellemének fuvallata kívántatott arra, hogy a bécsi és linczi békekötések alkalmával biztosított elvek és jogok valahára világos, minden kétértelműséget, minden cseleskedést kizáró törvény által ténylegesen érvényesíttessenek." A vallásjavitás világossága, mely Wittenbergában 1517.-ik évi oct. 31.-kén Luther által meggyújtatok, csakhamar kiterjeszté fényét s melegítő sugarait hazánk földére, mert már a mohácsi vészt megelőző évben, tehát 1525.-ben a rákosi országgyűlésen hozatott azon végzés, hogy a lutheránusok megégettessenek. A belzavarok és pártviszályok alatt, melyek e hazát a mohácsi vész után szétszaggaták, midőn Ferdinand és Zápolya uralkodókon felül, a török is parancsolt, — a vallásjavitásnak hivei számban és erőben háborítatlanul nevekedtek és szaporodtak, mert az ország leghatalmasabb családjai: Eszterházyak, Nádasdyak, Thurzók, Illésházyak, Forgáchok, Perényiek stb. a vallásjavitásnak buzgó védői és terjesztői valának. Ezen háborítatlan nyugalom megszűnt 1576-ban Miksa felvilágosodott fejedelem halálával. — Rudolf uralkodása alatt kezdődik a protestáns egyház szomorú korszaka s üldöztetése, mert Rudolf vérengző vezérei Belgiojoso (Barbiáno) és Basta elszedték a protestánsok templomait, elűzték papjaikat és tanítóikat s mindent elkövettek, hogy a protestáns vallást kiirtsák. És midőn az ország alkotmányán is számtalan sérelem és törvénytelenség ejtetett ugy, hogy azt a nemzet többé nem türheté;