Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

V. A magyar evangélikus egyház történetének leggyászosabb lapjai 1650 — 1676 Petz Gyula

harminczkét ág. hitv. papot a bánya-városokból, Zólyom, Liptó és Turóczmegyékbó'l és egy helv. hitv. papot Korponáról idéztetett, jelennének meg Pozsonyban a rendkívüli bizottmány (Judicium delegatum) előtt, hogy forradalmi merényleteikről számot adnának *) Ezek, ártatlanságuk öntudatában megjelentek ezen bizottmány előtt, noha az ország tőrvényei és nádor által megerősített zsinati kánonok értelmében nem köteleztethettek volna egyedül római kath. főpapokból álló törvényszék előtt megjelenni! **) Megjelentek sept. 25.-kén ezen törvényszék előtt majdnem valamennyien, a kik idézve voltak, a kitünőbbek köztök voltak névszerint: Katinka Joachim és veje Tarnóczi Márton superintendensek ***), (Fekete István superintendens noha idézve volt, meg nem jelent), Brecht Kelemen és Porschius Mátyás beszterczebányai német, Sextius Péter és Csernák Sámuel tót papok, ki utóbbi a per folyama alatt meghalt; Titius Gottfried és Hofstetter Kristóf selmeczi német és Pilárik Ézsaiás tót pap ; Sinapius Dániel radváni pap, Sextius János korponai tót és Burius János német pap, ki „Micae" czimfí könyvében az evang. egyház eseményeit, mint szemtanú nagy gonddal gyűjtögette, stb. (Kiadta Lichner Pál, pozsonyi főiskola-igazgató.) A vád, mely ellenök emeltetett, oly esztelen pontokat foglalt magában, hogy maga azon pontok összeállítása elegendő azok hihetlenségét és a vád alaptalanságát bebizonyítani, f) De hogy annak részleteit elhallgassuk, csak röviden öszvevonva Szalay László V, 161. szerint közöljük azt. A Majláth Miklós királyi *) Miért sújtattak ez által jobban az ág. mint a helv. hitvallásuak, onnan magyarázható, hogy az ország azon része, hol ezeknek számosabb és népesebb egyházaik voltak, nagyobb részt azon időben a török hatalma alatt állott. **) Ezen törvényszék tagjai voltak: Szelepcsényi György esztergomi érsek és primás, Széchenyi György kalocsai érsek, Kollonics Lipót németujhelyi püspök és a magyar kamara elnöke, Klobusiczky István pécsi püspök, Korompay Péter apát, Balogh István esztergomi kanonok, több gróf és a klérusnak vakon engedelmeskedő hivatalnokok. Merle d'Aubigné p. 246.. ***) Fabó-Schmal, de vita superintendentum evang. in Hungária commentatio p. 24. Fekete István a rostocki Müller Henrik „Erquickstunde" czimü müvét magyarra fordította, u. o. p. 94. f) Lásd: Kurzer und wahrhaftiger Bericht von der letzten Verfolgung der evang. Prediger in Ungarn aus dem Holländischen ins Deutsche übersetzt. Zum ersten Mal gedruckt in Jahre 1678. Leipzig, Verlag von Otto Wigand. 1860, p. 52-54..