Zsedényi Béla: Az eperjesi ev. kollégium nemzetközi sorsa és jogi személyisége (Miskolci Jogászélet Könyvtára 88. Miskolc, 1933)

5. A Kollégium jogi személyisége

19 egyben a Kollégium tulajdonosi minlcíségét is. Nem szerezhetett tehát több és nagyobb jogot a tiszai egyházkerület jogiutódjaként, mint amennyivel a megszálláskor a Kollégiumra vonakozólag maga a tiszai ev. egyházikerüli' rendelkezett. • Ezzel szemben azonban megállapítható íötétlenül a Kollégium egyházi célolcal szolgáló rendeltelése s a kollégiumi' vagyonnak, mint ilyennek, egyházi vagyoni minősége. А г 1665. évi kassai gyűlés lefolyása és határozatai, az alapítás minden mozzanata, a Kollégium egész története, miként az előadott történeti vázlatból is kitűnik, igazolja ezt a megállapítást. Összegezzük tehát röviden eddigi levezetésünk és

! m i-gíllapításaink eredményeit. Ezek szerint a Kollegium kétségtelenül jogi szeméi)!, még pedig alapítványi jellegű jogi személy, amely nemzeti, közművelődési, de épp oly mértékben cv. egyházi célokat szolgál s vagyona nem szigorúbb értelemben vett egyházi önkormányzati közületi vagyon, — nem a tiszai ev. egyházkerület vagyona tehát, — hanem egyházi alapítványi természetű Vagyon. Szükséges, sőt nélkülözhetetlen e tekintetben, a Kollégium jogi minőségének megállapítása kérdéséhen, ez az éles disztinkció, mert amiként látni fogjuk majd a továbbiak során, a területváltozások által érin'tettt alapítványok sorsa a trianoni békeszerződéssel még koránt, eeme nyert a nemzetközi helyzet' ós nemzetközi jog legújabb fejlődésében befejezést és m azóta létrejött újabb megállapodások: sem tisztázták erre vonatkozólag teljes mértékben a nemzetközi jogi helyzetet. Már pedig az eperjesi Kollégium jövendő sorsa, illetőleg a kollégiumi vagyon jövendő sorsa, abban az esetben, ha e kérdés akár közvetlenül, akár i közvetve az evangélikus egyházi „volt közös vagyon" megoszlása kapcsán — szóba kerül', éppen ezeken a kérdéseken fordul meg, illetve fog szükségképen megfordulni.