Zsedényi Béla: Az eperjesi ev. kollégium nemzetközi sorsa és jogi személyisége (Miskolci Jogászélet Könyvtára 88. Miskolc, 1933)

6. A Kollégium jogi minősége

20 Ezért válik elkerülhetetlenül szükséges feladattá a Kollégium jogi minőségének teljesen pontos meghatározása is. Más elbírálás alá kerül és kerülhet a kollégiumi vagyon, ha egyszerűen csak egyházi 1 vagyonnak tekinthető és megint más elbírálás alá, ha alapítványi jellege igazolható. Más elbírálás alá eshetik, < mint egyszerűen közérdekű alapítvány és megint más elbírálás alá, mint egyházi jellegű közérdekű alapítvány. A jogi személy jogi minőségéből folyó természetszerű követelmények nagyrésze előttit a, nemzetközi jog szabályai is meghajolnak s ilykép e jogi minőség vizsgálata, — az esetlege« vagyonmegosztás kérdésiéi tartva szem előtt, — az elmélet vonalán is szükségessé válik. ' 6. A Kollégium Jogi minősége. Akkor tehát, amidőn már eddigi megállapításainkból is leszűrhető — nézetünk szerint — a Kollégium, mint, jogi személy, alapítványi jellegű minősége, látnunk kell azt is, hogy mindazokban a kérdésekben, amelyek a területválasztással kapcsolói ban a kollégiumi vagyon sorsával össze függésben vannak, milyen eredményekre jut, vagy juthat a tételes jog és a jogelmélet általában, pontosabban és külön-külön, a magánjog, a jogbölcselet, a közigazgatási és a nemzetközi jog? Az általános magánjog „alapítvány"-mik azt a vagyont nevezi, amelyet

1 az alapító által megállapított jogi szervezet az ő akarata szerint fenntart, kezel s hasznait u kijelölt állandó célra fordítja. Az alapítvány tehát jogalany, jogi személy, amelynek jogi szervezete van. '< Az alapítványnál az alapító célja ugyanis tudvalevőleg és nyilvánvalóan az, hogy az alapítványilag kirendelt vagyon célját senki se veszélyeztethesse s hogy az örökösök e vagyont a meghatározott célokra fordítsák. Az alapítónak ezt a törekvését, — írja Ereky Istán, — a tételes jog is honorálja, s mivel a vagyonnak a kitűzött célokra való felhasználása jogok szerzését és kö'.elességek