Feöldi Doby Antal: Podmanyiczky család (Budapest, 1892)

Podmanyiczky család

-§> 28 Különös természetéről sok érdekes megtörtént esetet jegyeztek fel róla kortársai, ilyen volt többek között az is, hogy ha valaki bármi ügyben hozzája ment, nem volt szabad előbb kirukkolni ügyével, a míg az öreg ur leültetve, feneket nem kerített a dolognak, s maga nem kérdezte meg tőle, hogy mi járatban van. — E miatt történt az az érdekes esete is két budapesti ügy­védnek, hogy az öreg úrhoz valami ügyben kimentek Keresztúrra, s az egyik azonnal előállott vele, hogy mi járatban vannak. — Az öreg úr ezen anynyira meg­mérgesedett, hogy midőn egy napi munka elvégzése után a honorálásra került a sor, azt kérdezte saját ügyvédjétől : mennyi jár egy ilyen ügyben egy napi munkáért egy ilyen urnák ? — Három forint ; válaszolt az ügyvéd. — Jól van. Az egészre szántam 500 frtot; annak, a ki nem kérdezett, fizessen ki 497 frtot, a má­siknak pedig, a ki mindjárt kotyogni kezdett, adja meg a 3 forintot. — R.oppant bajjal hosszas kapaczitálás után tudták az öreget reá venni arra, hogy e határozattól elálljon, és az egyenlő megosztásba beleegyezzék. Egy régi divatú tréfát Székács és Ballagi tudós férfiakkal is elkövetett, midőn ezek az uj testámentumot akarták újból átdolgozni. — Hogy nyugodtan dol­gozhassanak, irtak az öreg bárónak, hogy váljon nem látná-e szívesen őket ez időre, a míg munkájúkat befejezték. Az öreg úr visszaírt, hogy megtiszteltetésnek tartja, ha e munkára hozzá jönnek, de irják meg határo­zottan, mi a kívánságuk. — Székács erre megírta, hogy a kis kerti házat kérnék ez időre maguknak, reggelit, ebédet, vacsorát és kiszolgáltatást. A báró ezt elfogadta, s a két tudós kirándult hozzá, meg­kezdvén munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom