Kiss Jenő: A főiskolai reform (Sopron, 1918)

45 Itt kapcsolódik be theológiáink ügyébe az evangélikus tanárképző ügye. As állam kivette ezt 1883-i középiskolai törvénnyel a kezünkből, s az állam által nevelt, az állam felekezetközi jellegét sok esetben öntudatlanul is elsajátító és főfeladatát egyedül az oktatásban látó tanároktól nem is vehetjük rossz néven azt, hogy érzéketlenek az egyház követelései, kívánságai, szükségei iránt. (V. ö. Schneller: Állítsunk fel ev. tanárképző intézetet i. m. 131. k. k. o.) És ezért nemcsak a theológiákra jövő osztályonként 1—2 tanulóra, hanem a más pályára lépő 40—50 tanulóra való tekintettel is akik az egyetemen szaktanulmányaikba merülve legfeljebb a középiskolából magukkal hozott benyomásokat fogják vallási tekintetben megőrizni, elsőrangú fontosságú feladatunk a tanárképzés egyháziassátétele. Schneller már év tizedekkel ezelőtt sürgette az ev. tanárképző felállítását Pozsonyban a theol. akadémiával kapcsolatban, amely egyébként már megalakulásakor számításba vette ezt. (III. 174. kk. o.) A Paed, dolgozatok későbbi folyamán ugyan azt vallja, hogy az egyetem városában levő állami tanárképző olvadjon be az egyetem fii. fakultásába, de ahol nincs egyetem, ill. akik evidens egyházi érdekeket az egyetemi tanárképzéssel kielégítve nem látnak, ott a külön tanárképzők felállítását Schneller felfogásával is követelhetjük, ki a szakiskolák szaporítását tartja szükségesnek. Egyházunknak tehát ez irányban megoldandó, komoly kötelezettségei vannak, ha nem akarja, hogy protestáns középiskoláink tulajdonképeni feladatukat, a prot. ev. szellemben való nevelést hiányosan végezzék mely esetben pedig létjogosultságuk szűnnék meg. Schnellernek az egyetem és szakiskolákra vonatkozó fontos megkülönböztetéseit szem előtt tartva akadémiánkat jelen formájukban a tudományos szakiskolák osztályába kell soroznunk, azzal a különbséggel, hogy amig pl. a jogakadémiák természetes befejezője az