Kiss Jenő: A főiskolai reform (Sopron, 1918)
29 Az átmenet könnyítését Schneller a lyceum felállításával véli elérni. (III. 215. k. ο.) A lyceum alatt azonban a régi ev. főiskolák javított formáját érti. Az eszményi lyceum felállítását tartja szükségesnek; két évfolyammal, amelyben a szabadságra való fokozatos átmenetet zökkenés nélkül lehet létrehozni, s a 2. évfolyamban a már választott jövendő szakpályára való tekintettel az ill. tudománykör természetével, munkakörével encyclopaediájával megismerkedhetnek, miután előzőleg már a tudományok összességének rövid egybefoglalását hallgatták, s így a jövendő egyetemi élet és tanulmányozásra kellőképen előkészülnek. A hangsúly nem annyira az előadásokra, mint inkább önálló, de utasításra végzett Írásbeli, szemináriumi munkálkodásra esik. Ez írásbeli munkák elbírálása alapján döntenek a felett, hogy megérett-e az illető az egyetemi szabadságra, vagy pedig szakiskolába menjen. (III. 222. ο.) A két évi lyceumi időt megelőzi a 6 évre terjedő gymnasiumi oktatás, két részben 3 évi progymnasium és 3 évi gymnasiumi idő, ezt megelőző két évi előkészítő s 3 évi elemi iskolázás. (III. 211. k. ο.) A gymnasiumi oktatás célja az ált. műveltség nyújtása, nem feledkezvén meg arról, hogy a műveltség nemcsak tudás, hanem erkölcsi habitus is (III. 193. ο.) a fő és sziv harmonikus képzése. Ezt szerző felfogása szerint a történeti disciplina központba állításával lehet leginkább elérni. A tanuló az emberiség életében vezérszerepet vivő népek és ezek szellemi vezetőinek életét kisérje nyomon, sőt lehetőleg élje át, hogy kiben-kiben a hivatástudat, mint isteni célgondolat kifejlődhessék. A többi tárgynak is harmóniába kell helyezkedni a központi jellegű történettel, sőt szinte a történet különböző oldalról való illusztrálásaként tekintendők. (III. 197. ο.) A gymnasium záró bizonyítványa önkéntességi jogra biztosítana, s nyitaná meg a felsőbb előkészületet nem