Kiss Jenő: A főiskolai reform (Sopron, 1918)

16 egyetemi tanulmányi időre eső ismételt vizsgák, meg nem állásuk esetén az év ismétlése, katalógus olvasás, hanyag látogatás esetén stipendium megvonással való büntetés, félév be nem számítása, a lényegileg kötött tanmenet előirt tárgyakkal; újabban internátusokkal akarják a hallgatók szabadságát még teljesebben megsemmisíteni. A tanár szabadságát korlátozzák, hogy az előadások jellegét, mennyiségét közelebbről megállapítják, kötelezik az egyetemi tanárt, hogy az ú. n. „főtárgyakat" rövid időközökben ismételten előadja s ált. a vizsgái tárgyakra tekintettel legyen. A hosszú vakációt, mely az évközi szünetekkel szinte félévre terjed, megrövidíteni, a szorgalmi időt megnyújtani kell. Kollokviumok, vizsgák tartásával elvonják idejét a tulajdonképeni tanulmányozástól, a tudományt továbbfejlesztő munkától. A leckepénz megváltásával tisztán az államtól függő hivatalnokká lesznek, függetlenségük egy erős biztosítéka szűnvén meg. Azáltal, hogy épen Trefort kezdeményezésére a doktorátust, a gyakorlati életpályák kettőjénél minősítő jellegűvé tették, az egyetemnek legegyénibb tevékenységét rontották meg és állították a gyakorlati élet szolgálatába. Kimondják az egyetemi tanárra nézve a kényszernyugdíjazást egy bizonyos életkor í 11. szolgálatidő után. Nézzük sorban ez intézkedések káros hatását. Mit eredményeznek az egyetemi életre a kötelezővé tett kollokviumok és vizsgák? Az egyetemi évek súlya a tanulmányozáson van. Ezt kell a hallgatónak minél intenzivebbül folytatni. Tegyen önállóságra szert tudomány szakjának egy, ha mindjárt kis részében is. Lásson saját szemével s tudja megítélni az irányadó alapelvek fontosságát. Szeresse meg a tudományt, az önzetlen, csak az igazság szavára hallgató, más tekintélyt el nem ismerő egyetemi munkálkodást. (Sehn. I. 346. k. ο. III. 44. k.· o.) Természetes dolog, hogy ez időt, osztatlan figyel-