Kiss Jenő: A főiskolai reform (Sopron, 1918)

17 met, zavartalan nyugalmat tesz szükségessé, Ámde mi történik? Ama szegényebb tanulónak, hogy a tanulmányai folytathatása céljából szükséges anyagi eszközöket előteremtse, hogy stipendiumokra tegyen szert, kollokválni kell, idejét nem szentelheti kedvelt stúdiumára. Az előirt, hamindjárt nem szeretett tárgyból az eddig produkált munka összefoglalására kell szorítkoznia, ami bizonyára nem egyetemi munka, s csak vágyva néznie azon problémákra, amelyeknek közelebbi megoldásával foglalkozni szeretne, de amelyeknek csak cimét jegyezheti fel naplójába sokszor csakegy kedves vágyának emlékül, mivel időnek és megfelelő eszközöknek hiányában később alig jut olyan helyzetbe, hogy velük az egyetemi években megkívánt szabadságnak megfelelően foglalkozzék (III. 80. k. o.). Még akit a kollokviumok kényszere nem sujt is, ott állanak előtte a félelmes vizsgák. Első alapvizsga, második alapvizsga, szakvizsga, szigorlat, államvizsga, mind olyan határkövek, amelyek megszakítva az egyetemi éveket, fizikailag is lehetetlené teszik, hogy valaki, bármilyen előszeretettel tenné is, alaposan tanulmányozhasson. Nem teheti, mert a vizsgák réme fenyegeti. Tanulnia kell tanulmányozás helyett, mivel ha elbukik, évet veszt, s ezzel az oklevél megszerzésének határideje tolódik ki. Alighogy megindult a tanulmányozás folyamata, már is megszakad, alighogy újból bele kezd, már is le kell tennie. Nyugodt tanulmányozást, eredményes munkát a vizsgákkal agyon terhelt egyetemi évek alatt ilyen körülmények közt csak nagyon kevés választottól várhatunk, akikben van annyi energia felesleg, hogy még a vizsgáknak ezt nagy mértékben emésztő ideje közben, s után is szakíthatnak időt egy-egy kedveltebb probléma tanulmányozására. (V. ö. Sehn. III. 50. ο.) Úgy a franciaországi vizsgák eredménytelensége (Paulsen i. m. 377. o.) mint nálunk a vizsgákkal tett 2 \