Kiss Jenő: A főiskolai reform (Sopron, 1918)

könyvnyomtatás már régi vivmány, diktálnak, másolnak nyomtatásban kapható vagy adható kézi és szak­könyveket. (V. ö. Paulsen i. m. 238—9. o.) . A reform kérdésének általában és különösen hazánkban való közelebbi megvizsgálása céljából mégegyszer magunk elé kell állítani az egyetem fel­adatát, amint az a keletkezés, fejlődés és különösen a kulturállam támasztotta követelések alapján kialakul. A valamely kiváló magistert pusztán a tudomány iránt olthatatlan szomjból követő scholárok kora, akik minden gyakorlati érdek nélkül követik a mestert, ki­nek hire eljutott hozzájuk, és tudománya bennük is magasra lobbantotta az utána való vágyat, már mögöt­tünk van ugyan, mégis e korból emeli ki a modern egyetem is a létezéséhez, fennállásához szükséges leg­fontosabb tényezőket az előadás, hallgatás, tanulmá­nyozás és életszabadságot. Mivel azonban a kulturállam igen helyesen, azokat, akik jövendő életpályájukban az állam szolgálatába akarnak állani, utasítja, hogy tudásukat a tudománynak önmagáért való megismerése helyén szerezzék meg; módosul némileg az egyetem eredeti feladat s munkaköre. Az igazságnak önmagáért az igazságért való tanulmányozása, a tudásunkat min­den irányban határoló ismeretlen megismerésére való törekvés módosul azzal, hogy megadja az „intelligencia", a tanult osztály szempontjából szükséges tudományos előképzést. A fáklyával kezükben, éltüket is feláldozni kész szellemi pionierek épen azáltal, hogy egyre mélyebben világítanak be az ismeretlen birodalmába, nevelik a kisebb-nagyobb közösség szellemi vezetésére hivatott hallgatók seregét. Százados tapasztalat mutatta meg, hogy az igazság megismerése, a tudomány to­vábbfejlesztése csak önzetlen, minden mellékcél nélkül való, tisztán a tudományért magáért való működés alapján lehetséges. Minél függetlenebbül, külső ténye­zőkre való tekintet nélkül merül el az a tudós, s ve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom