Ágost. hitv. evang. keresztyén vallásoktatás a középfokú iskolákban (Sopron, 1912)

III. Fejezet. A vallásoktatás célja elérésének fő feltételei a középfokú iskolákban

— 44 — * ne pusztuljanak, hanem inkább az öntudatosságon keresztül maradandó lelki birtokká kristályosodjanak. Figyelemmel kell lenni arra az átmenetre, amelyben a vallási fogalmak gyermekkori formáit már magasabb fokú, szellemibb vallási képzeteknek kell felváltaniok, hogy az értelem látókörének szélesbedésével a vallási tekintetben való haladás járjon együtt, nehogy a vallási fejlődés megakadásával a hit és értelem világa között ellentétek támadjanak. A Kételkedéssel és A kételyek eloszlatása érdekében e fokon a ben'tanufftandó"™- vallásoktatásban nem helyezkedhetünk a tekintélyjárásról. hit alapjára; mert ugyanis itt hiába hivatkozunk akár az egyház dogmáira, mint kötelező tételekre, akár a Szentírás kijelentéseire; e fokon a lélek saját maga által szerzett tapasztalati igazságot kíván. Itt tehát nem annyira a vallás egyes kérdéseire vonatkozó elméletek nyújtására, mint inkább az igaz vallásosságnak és hatásának mint történeti ténynek a bemutatására van szükség. Λ történeti igazságot azután kellő pedagógiai ügyességgel a fejlődő egyéniség lelki életére kell alkalmaznunk, hogy az a tanulóknek valóságos szellemi birtokába mehessen át. A kételkedés és tagadás eloszlatása érdekében azonban leginkább arra van szükség, hogy maga a vallástanár hivő egyéniség legyen. Továbbá nagy jelentősége van e ponton annak, hogy a tanulókat őszinteségre, nyíltságra, szoktassuk. Ha valamit nem tudnak felfogni, inkább mondják meg, mint elleplezve daoos tagadásba essenek. így ismerve a tanulók gondolkodásmódját, amennyire csak lehetséges, magukkal a tanulókkal kell logikus következtetés útján levezettetni a hitetlen álláspont tarthatatlan voltát. Ugyancsak együtt kell felépíteni a pozitív hivő álláspontot is. A belső ember neve- A fentebbiekhez hasonlómódon kell eljárnunk lese a kulsö tekinte- , J lyek elvetese Idejen. a jellemzett kritikus lelkiállapot ama tünetével szemben is, amit a tekintélynek, a törvénynek elvetése s az egyéni akarat érvényesülésének vágya jellemez. Figyelembe kell venni, hogy e fokon a lélek a tekintélyt önmagáért a tekintélyén. ugyan elveti, de az erkölcsi és szellemi értékek tiszteletétől, az előttük való meghajolástól még nem idegenkedik. A szabadságra és önállóságra való törekvés ama állapotában