Ágost. hitv. evang. keresztyén vallásoktatás a középfokú iskolákban (Sopron, 1912)

III. Fejezet. A vallásoktatás célja elérésének fő feltételei a középfokú iskolákban

39 — régihez való kapcsolódására. Ebből folyik az a fontos követelmény. hogy ismernünk kell tanítványaink lelki tartalmát, számolnunk kell ismeretük körével, hogy a tanítás tárgyát és módját a tanulók lelki állapotának tekintetbe vételével szabjuk meg. A jó gazda, mielőtt vetne, megállapítja azt, hogy milyen földbe mi való? Ép így kell eljárni a vallásoktatás terén is. A tanítás anyagára és alakjára nézve meg kell találnunk a, kapcsolatot minden fokon a növendékek lelki állapotával; csak így lehet eredménye vallásoktatásunknak ; így lesz az öröm és gyönyörűség a tanulóra kin és gyötrelem helyett. Zange jeles módszertani munkájában"·) igen Jézus tsnítási eljászépen kifejti, hogy még a módszertani eljárás tekintetében is Jézust választhatjuk legfőbb tanítómesterünknek. Utal arra, hogy bár gyermekekkel folytatott beszélgetései, közvetlen a gyermekeknek szánt tanításai nem maradtak reánk, azért — az értelem dolgában gyermekekkel — a néppel folytatott beszélgetései, a neki szánt tanításai irányadók lehetnek arra nézve, hogy miképen beszéljünk mi általában az ifjúsággal: világosan, konkrét példák által szemléiteteti [módon. Továbbá valamint Jézus másként beszélt a tanultabb írástudókkal, másképen az egyszerűbb lelkekkel, másképen a távolabb állókkal, másképen közvetlen híveivel, máskép az éretlenebbekkél és máskép az érettekkel, épen így a vallástanárnak is az legyen egyik főgondja, hogy eltalálja azt az alaphangot, amelyen az egyes osztályokban a tanulók lelki tartalmához, egyéniségéhez képest szólania kell. Zange találóan utal Pál apostol példájára is, Pál apostol tanítási aki szintén mindig alkalmazkodik azokhoz, akik- eljarasa. hez szólani akar. Például Athenaeben a pogányok előtt nem beszélc mindjárt az új Istenről, még kevésbbé Jézusról, hanem beszédjét azoknak vallási fogalmaihoz kapcsolta. Szólott az istenek tiszteletére irányuló buzgóságukról, szokásaikról, oltáraikról, egy ismeretlen Isten létezésére vonatkozó sejtelmükről s midőn így felkeltette érdeklődésüket, megnyerte szivüket, akkor állott elő az új dologgal, amit számukra hozott. *) Dr. Friedrich Zange „Didaktik und Methodik des evangelischen Religionsunterrichts".