Ágost. hitv. evang. keresztyén vallásoktatás a középfokú iskolákban (Sopron, 1912)

III. Fejezet. A vallásoktatás célja elérésének fő feltételei a középfokú iskolákban

— 40 — * És mielőtt a zsidókkal Jézusról beszélt volna, feltárta előttük szent történetüket, rámutatott messiási reményeikre és csak azután hirdette nékik az ígéreteknek beteljesedését. Hozzáteszi még Zange, hogy erről a szántó munkáról a vetés előtt nekünk nem szabad megfeledkeznünk. A tanulók blki tar- E c

é|

b

ó| arra ke

l, törekednünk, hogy taníttaimanak τβκιπιβιοβ r f vétele. ványaink lelkébe — amennyire csak lehetseges — minden fokon bele tudjunk tekinteni. Érdeklődnünk kell, hogy milyen környezetben élnek, milyen beszédet hallanak. Meg kell ismerkednünk fogalmi ismereteikkel is. Tudnunk kell azt, hogy más tárgyakból is minő ismereteik vannak. Ezért nézzük át tankönyveiket, olvasókönyveiket, érdeklődjünk egyéb olvasmányaik iránt is. Egyedül ezen az alapon és módon tudhatunk csak eleget tenni annak a rendkívül fontos követelménynek, hogy a közlendő ismereteket a tanulók lelki birtokához tudjuk kapcsolni. Ε nélkül sikerre nem számíthatunk. A tanítás különböző 3. Az új tananyag közlése. Zange a tananyag közlésének kérdésében is Jézus eljárását hozza fel eszményi mintaképül. Rámutat arra, hogy Jézus nem elégedett meg tanításában egy-féle úttal, hanem az alkalom és a szükség szerint különböző eszközöket használ. Ezért a tanításnak különböző formáival találkozunk nála, a monológgal, dialógussal, kérdéssel, a kimerítőbb előadással és a rövid közmondásszerü alakkal, intéssel és óvással, közvetlen felvilágosítással és példázattal s ezeknek mindegyike többféle alakban fordul elő. Megvetette az alapot és mint Sokrates kifejtő módon kérdezgetett. Elbeszélt és levonatta a tanulságot (induktív módszer), elméletet alkotott és azt alkalmazta (deduktiv módszer). Különösen nagy figyelemmel volt az appereipiálás lehetőségeire, az új képzeteknek a régihez való kapcsolására. Tanítását mindig látott, tapasztalt dolgokhoz fűzte, általánosan ismert tényekre emlékeztetett. Ennek a szemléltető eljárásnak a világirodalomban páratlan, szinte egyedül álló klasszikus példái a parabolák. Dr. Weszely Ödön is szépen hivatkozik erre módszertanában*) a 179 oldalon, ahol a következőket mondja: *) Dr. Weszely Ödön. Népiskolai neveléstan. Tanítástan és módszertan.