Ágost. hitv. evang. keresztyén vallásoktatás a középfokú iskolákban (Sopron, 1912)

III. Fejezet. A vallásoktatás célja elérésének fő feltételei a középfokú iskolákban

38 pontból azért fontos, mert a tárgyi oldalon kívül ennek is nagy szerepe van abban, vájjon sikerül-e növendékeink szivéhez férkőznünk s figyelmüket az ismertetendő tárgyra irányítani. Ha például kis gyermekekkel a természetben megnyilvánuló isteni gondviselés fogalmát akarom megértetni, nem így közlöm a célt: „ma az isteni gondviselésről fogunk tanulni", hanem azt mondom: ,.gyermekek, ma arról tanulunk majd, hogy miért hamvas a szilva?" Mikor ezt kimondtuk, akkor már a kis nebulók csillogó szemei a tanáron csüngnek ; majd beszélünk arró! a viaszszerü rétegről, mely a gyümölcsöt megóvja az esőcseppek rothasztó hatásától; s majd azt kérdezzük, honnan van ez, ki tette ezt oda? Csak így érhetjük el ezen a fokon azt, hogy a tanulók érdeklődjenek és áttudják érezni azt, hogy miben áll az isteni gondviselés? Ha azonban már a felsőbb fokon kívánok a világ-' történelem folyamán megnyilatkozó isteni gondviselésről szólani, itt a, figyelmet, várakozást már azzal ébresztem fel, ha a célt például így közlöm: „ma a keresztes hadjáratok eredményeiben az isteni gondviselés csodás, nagy munkáját fogjuk látni". A cél kitűzésének ez a formája már az érettebb tanulóknál azt fogja előidézni, hogy érdeklődéssel várják és hallgatják a fejtegetést, melynek alapján kiemeljük, miként teremtették meg a keresztes hadjáratok következményei azt. az irányt, mely a keresztes hadjáratokat előidéző szellemnek épen ellentéte lett, amely a renaissanoet s majd a reformációt idézte elő. így szemléltetjük történeti alapon azt az igazságot: „ember tervez, Isten végez". A cél kitűzésének fontossága első rendű követelménnyé teszi, hogy a vallástanár készítsen tervszerű tanmenetot az egész esztendőre, a cél kijelölésével ossza azt be óráról-órára s minden óra tananyagát a megjelölt szempontok szerint előzeteseik dolgozza fel. Az előkészítés. 2. A megértetés f ő k ö ν e t e 1 m é η y e i. A vallási eszmék elvont jellege és a vallás nagy jelentősége különös módon figyelmeztet arra, hogy nagy gondot fordítsunk a- megértetésre, az érdeklődés ébrentartására és ennek alapjái. az eres meggyőződés keltésére. A tanítást.'

1 η nagy súlyt helyez e célból az előkészítésre, azaz a tárggyal vonatkozásba! levő képzetek felelevenítésére s az új anyagnak a