Ágost. hitv. evang. keresztyén vallásoktatás a középfokú iskolákban (Sopron, 1912)

II. Fejezet. A vallásoktatás különleges feladatai korunk szellemi áramlatai között

- 15 A következőkben különösen arra leszünk tekintettel, hogy megjelöljük azt a határt, ameddig a vallástanár a kiegyenlítés érdekében elmehet anélkül, hogy az evangéliomi alapelvekkel és egyházunk tanainak valódi értelmével ellenkezésbe jutna. A vallás mint világnézet első sorban is A lét végső kérdései, a lét végső kérdéseire ad felvilágosítást. Ezen a ponton mindjárt erős összeütközés van a vallásos felfogás és a. természettudományos világnézet u. 11. monisztikus iránya között. Ez utóbbi teljesen immanens alapon áll s magából az anyagi világból akarja megmagyarázni a tapasztalati világnak összes jelenségeit β igy az élet eredetének kérdését is. Ennek a felfogásnak szelídebb iránya ab ovo nem veti ugyan el a vallásos jellegű fogalmakat, sőt az Isten eszméjét sem, hanem azoknak, pusztán csak mint a tapasztalati világban benne rejlő fogalmaknak ad helyet is ebbten a körben az érzéki tapasztalatot meghaladó fogalmak teljes kizárásával igyekszik az egész létre vonatkozólag a főbb kérdéseket felölelő világnézetet nyújtani. Erre a modern pantheizmusra meg van a hajlandóság a tudományosan művelt közönség nagy része körében is. Itt reánk nézve az a kérdés fontos, hogy az A kiegyenlítés csak , , , , , , a theismus alapjan evangelikus vallásoktatás ezen az állásponton kép- lehetséges. viselheti-e az összhangot az uralomra törekvő materiális világnézet és a vallásos életfelfogás között és ezen az alapon munkálhatja-e korunk élő vallásosságának kialakulását. Ε kérdésre határozott nemmel kell felelnünk. A keresztyén vallásos életfelfogás a transcendens vallási fogalmak kizárásával a kiegyenlítésbe nem mehet bele, tehát a supranaturalizmus elejtésével a vallásoktatás sem munkálkodhatik az ellentétek megszüntetésén. A theistikus álláspontról annál kevésbbé térhetünk le, mert már az egyoldalú materializmussal a komoly és elfogulatlan tudósok is szakítanak s a természettudomány bebizonyított tételeit a legszebb összhangba tudják hozni a theistikus világnézettel, amely szerint a világ létét és bölcs rendjét végső oka szerint az isteni érteleni és hatalom nélkül felfogni nem lehet. Ezen az alapon a teremtés, gondviselés, az isteni kijelentés és a létezés isteni célja mint a szigorú tudományossággal teljesen összhangzó fogalmak szerepelhetnek.