Sztehlo Kornél: Felolvasások VII. Az emberi lélek és értéke. VIII. Tömörüljünk! IX. A házassági elválás problémája (Budapest, 1911)

Az emberi lélek és értéke

Az emberi lélek és értéke. Városuk nagyszülöttje, az én túlkorán elhunyt barátom ós iskolatársam, Böhm Károly „az Ember és világa" című bölcsészeti munkájában azt tanítja, hogy a test és a lélek egység, vagyis, hogy nincs külön lélek test nélkül. Mély tudományossággal és nagy önállósággal fejtegeti és bizonyítja ezen tant munkájának a szellem életéről irt második részében; ő azok közé a tudósok közzé tartozik, aki miután a 18-ik ós 19-ik század bölcsészeinek metafizikája ezen a téren kudarcot vallott, antropologiai alapon kutat és épít. Igen szeretném őt ezen kutatásokban követni, de erre nem érzem magamat elég erősnek és attól tartok, hogy önök nem is lennének ezen elvont fejtegetések meghallgatásában elég türelmesek. Én tehát midőn önöknek valamit az emberi lélekről elmondandó vagyok, szándékosan kerülni fogom a filozófiát ós arra fogok szorítkozni, hogy mivelődés történeti szempontból vázolom nagy vonásokban azokat a nézeteket és felfogásokat, amelyeket az ember magának a lélekről alkotott. A lélek egyike azon képzeteknek, melyeket az ember érzékeivel felismerni nem képes. Soha senki ép ésszel emberi lelket nem látott, nem hallott. Az emberi lélek fogalma mégis oly régi, mint az emberiség maga. A test és lélek dualizmusának fogalma már az őskori embernél kimutatható és a vallásos