Sztehlo Kornél: A nő hivatása a magyar protestantizmus küzdelmében (Budapest, 1909)

10 dússá és rabbá teszi, éppúgy bekövetkezett volna minálunk, mint bekövetkezett másutt, ahol a pro­testantizmust kiirtották. De a magyar protestantizmusnak nemcsak a múltban volt ez az államfentartó ereje. Magyar­országon, ez a szerep a jövőben is megilleti. Magyar­ország a klerikális és centralizáló Ausztriával ós a szintén klerikalizinussal szövetkező délszláv törek­vésekkel szemben, csak úgy állhat fenn, ha a poli­tikai egyenlőség, a nemzetiségi törekvéseket is paralizáló liberalizmus, a más vallásúak és más nyelvűek iránti igazságosság és türelmesség fog­ják vezérelni állami életét. A klerikalizmus Franciaországban, Spanyol­országban és Olaszországban, tehát a kiválóan katholikus államokban azt idézte elő, hogy ott az államellenes szocialisztikus és anarchistikus irány­zatok, amelyek pedig a keresztyén vallásnak leg­nagyobb ellenségei túlsúlyra vergődtek. Érthetet­lennek látszik, hogy egy irányzat, amely a vallá­sosságnak és Krisztus országának a földön való terjesztését tűzte ki feladatul, éppen az ellenkezőt éri el és mégis az elért eredmény természetes következménye ezen irányzatnak. A nép, amelyet századokon át tudatlanságban tartottak, amelyben a szabad gondolkodás mesterségesen el volt fojtva, felébred és gondolkodni kezd. így okoskodik; ámí­tás és csalás mindaz, amit eddig nekünk mondot­tatok, nem hiszünk a ti Istenetekben sem, mert nektek nem hiszünk. Azt mondjátok nekünk, hogy jóságos az Isten, hát jóságos-é az, hogy bennün­ket, akik véres verejtékkel dolgozunk, nyomorban hagy, amíg ti dúslakodtok a földi javakban, ti annak az Istennek a szolgái, aki azt mondta, hogy oszszátok meg javaitokat a szegényekkel és azt, hogy az ő országa nem e világról való.

Next

/
Oldalképek
Tartalom