Szigethy Lajos: Evangélikus magyar arcképcsarnok (Budapest, 1936)

Székács József

be betekintést enged az, hogy mikor Kossuth Lajos a szabadiságharc leverése után külföldre menekült és távollétében többek közötlt polgári jogai elvesztésére Ítélték, akkor a család felkékérésére elfogadta, hogy a kormány a Kossíutlv gyermekek gyámságával ruházza fel. Nemes szívnek és politikai bátorságnak adta ezzel a bizonyságát. A díszteremben nemcsak képe, de mellszobra is van. Székács József. (1809-1876.) Orosházán, mely ma hazánk legnépesebb vidéki magyar evangélikus gyülekezete, hetven évvel Székács születésie előtt vallásuk miatit) ütUdözött bujdosó evangélikus jobbágyok telepedtek meg. Vallásához ragaszkodó kegyes lélek voT.it Székács édesapja, az egyszerű tímármester is. Fényes tehetségű fiát, áldozatokat nem kímélve, a rnezoiberényi gimnáziumba, majd a soproni líceumba járatta. Itt Kiss Jánosi jóindulatú tiámogjatását érdemelte ki a daliás külsejü, kedves modorú, szorgalmas és jó magaviseletű ifjú. Vezérszerepet vitt a Kiss, János-alapitotltta önképzőkörben, a Magyar Társaságban is. Külföldi egyetemre készült: erre úgy szerzett) pénzifc, hogy nevelőséget vállalt a nagyon előkelő délmagyarországi, szerb anyanyelvű Nikolicsi-családnál. Itt sajátította el azt a finom, úri fellépést, melynek nagy része volt későbbi közéleti sikereiben. A berlini egyetemről hazatérve, Pesten nevelősködött. Bajza József figyelmeztetne a 27 éves ifjú íróra a Pesti Deák-téri Gyülekezetnek ekkor·